Miután Kína, Magyarország és Szerbia kormányfői Bukarestben megállapodtak arról, hogy egy közösen végrehajtott projektum révén korszerűsítik a Budapest–Belgrád vasútvonalat, csütörtökön Belgrádba érkeztek a gyorsvasút lefektetésének tervével megbízott első kínai mérnökök is. Aleksandar Antić közlekedési miniszter arról számolt be a Novosti napilapnak, hogy a szakértők kétnapos látogatásra érkeznek Szerbiába, terepszemlén győződnek meg a vasúthálózat állapotáról és megbeszéléseket folytatnak az illetékesekkel először hazánkban, ezt követően pedig Magyarországon is. A tárcavezető közölte, hogy még nem lehet pontosan tudni, milyen felújításokat fognak végrehajtani a síneken, a cél azonban az, hogy a négyszáz kilométeres út időtartamát a jelenlegi nyolcról három órára csökkentsék azáltal, hogy elérhetővé tegyék a 160 kilométeres óránkénti sebességet a vasútvonalon.
– A projektumnak nem kizárólag a műszaki, hanem az anyagi vonatkozásait is részletesen ki kell még dolgozni. A cél az, hogy a tervek összhangban legyenek a realitásokkal. Normális sebesség megvalósítására van szükségünk: az a cél, hogy a teherszállító vagonok 120 kilométeres, az utasszállító vonatok pedig 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhessenek – jelentette ki a miniszter.
AZ ELSŐ LÉPÉSEK
A becslések szerint a befektetés összértéke 2,4 milliárd euró körül mozog majd, melyből valamivel kevesebb mint 900 milliót kell a szerbiai szakasz modernizálására fordítani. A költségek tervezésekor beszámítják azt is, hogy az Újvidék és Ópázova közötti szakasz felújítását egy orosz hitelből már sikerült bebiztosítani korábban: a projektum tervezete készül, jövőre fejezik azt be. Felújítják a már meglévő síneket és lefektetnek még egy újabb vágányt is ezen a 43 kilométeres szakaszon. Ha minden a terv szerint halad, akkor 2014 közepén a munkálatok is megkezdődhetnek. Az említett orosz hitelből egyébként további négy projektumot finanszíroznak még majd Szerbiában, a hitel összértéke 800 millió dollár. Az Újvidék és Ópázova közötti szakasz felújítása 300–350 millió euróba fog kerülni és három évig folynak a munkálatok. Három fázisban történik meg a felújítás: elsőként az Ópázova–Beška, majd a Beška—Inđija és az Inđija–Újvidék közötti sínek korszerűsítését végzik el. A CIP Közlekedési Intézet egyébként még 2010-ben elkészítette az ötlettervet és annak műszaki dokumentációját is, a karlócai helyi önkormányzat azonban nehezen megvalósítható feltételeivel megfékezte a projektum elindítását, a kivitelezhetőségi tanulmány és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésénél rekedt meg a folyamat. Végül a vasútvállalat igazgatójának közbenjárására szeptemberben az önkormányzat képviselő-testülete elállt korábbi elképzeléseitől és beleegyezett a közvállalat által javasolt feltételekbe.
Az Újvidék és Szabadka közötti sínek felújításának projektumtervezetére is sikerült már más forrásból, az Európai Unió határon átnyúló IPA-programjából meghatározott összegeket lehívni, 3,95 millió eurós összegben. A dokumentáció rendezése van folyamatban.
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ PROJEKTUM
A Szerbiai Vasutak vezérigazgatója azt közölte a napokban, hogy a közvállalat készen áll a nagy felújításra. Dragoljub Simonović elmondása szerint már rendezik a szükséges okmányokat, s felkészültek arra, hogy maximális erőbedobással segítsék magának a rekonstrukciónak a végrehajtását, és hogy szavatolják a minél gyorsabb munkavégzést. A közvállalat prioritásként kezeli majd ezt a projektumot, mert annak kiemelt jelentősége van az utasforgalom, a teherszállítás, így az ország gazdasága szempontjából is – hangsúlyozta a vállalat vezetője.
A Szerbiai Vasutak számításai szerint másfél milliárd euró körüli összegre lesz szükség magának a felújításnak az elvégzéséhez, s a szerbiai szakasz munkálatainak befejezésére 870 millió eurót kell majd fordítani. A szerbiai vasútvonal hossza 200 kilométer. Újvidékig 160 kilométeres, Újvidék és Szabadka között pedig 200 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak majd a személyvonatok a modernizáció végeredményeként.
LASSÍTOTT LASSÚSÁG
Az eddigiekben elkészített összes tanulmány igazolta, hogy kifizetődő beruházásról van szó. Az Ópázova–Újvidék–Szabadka vasútvonalat 1882 és 1884 között építették, a legutóbbi karbantartási munkálatokat harminchárom évvel ezelőtt, 1980-ban fejezték be, kivéve a Čortanovci és Pétervárad közötti 14 kilométeres szakaszt, melyet 2005-ben újítottak fel az Európai Beruházási Banktól kapott hitelnek köszönhetően.
A Belgrád–Újvidék–Szabadka vasútvonalon jelenleg átlagban 71 kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek a szerelvények, azzal, hogy a sínek rossz állapota miatt a szakaszon hét helyen is sebességkorlátozást voltak kénytelenek bevezetni. Így a beškai állomás közelében 20, a Pétervárad és Újvidék közötti szakasz egy részén 30, az Újvidék és Sajlovo közötti részen 40, Sajlovo és Kiszács között két helyen 50, Kiszács és Ókér között egy szakaszon 30, Ókér és Verbász között ugyancsak 30 kilométeres óránkénti sebesség számít a maximálisan elérhető sebességnek. A felsorolt okok miatt a Belgrád és Újvidék közötti út ma 90–100 percig, a Belgrád és Szabadka közötti utazás pedig legalább 220–248 percig tart el.
ÚJ SÍNEK, ÚJ SZERELVÉNYEK
Havonta 1550 vonat közlekedik Újvidék és Belgrád között, 1,3 millió utast szállítanak, ami 160 millió dináros bevételt jelent a vasútvállalatnak. A felújítást követően ezen a szakaszon negyven percre rövidítenék a vonatban eltöltött időt.
A vasútvonal felújítása mellett a Szerbiai Vasutak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kapott kölcsönből 99 millió euró értékben 21 új villanymotoros vonat beszerzéséről is megállapodtak a svájci Stadler vasútijármű-gyártó céggel. Az új szerelvényeket 2014 szeptemberében kezdik leszállítani, s egy év alatt Szerbiába érkezik mindegyik.
Nem kizárólag az utasszállítás szempontjából jelentős azonban a Belgrád és Szabadka közötti vasúti összeköttetés, hiszen ezen a vonalon évente mintegy 40 millió tonna árut szállítanak, s kétmilliárd dináros bevételt valósítanak meg. Naponta átlagban hetven tehervonat közlekedik a két város között, több mint hét órába telik, amíg Szabadkáról Belgrádba érkeznek.
