Irán történelmi jelentőségűként méltatott megállapodást kötött vasárnap az Egyesült Államokkal és öt másik nagyhatalommal saját atomprogramjáról. Az AP amerikai hírügynökség az alábbiakban foglalta össze a megállapodás főbb pontjait és azt, hogy a megállapodás miért fontos Irán és a nemzetközi közösség számára.
AZ 5 SZÁZALÉKOS SZINT FELETTI URÁNDÚSÍTÁS LEÁLLÍTÁSA
Ez a lépés az iráni urándúsítás szintjét jóval az atomfegyvergyártáshoz szükség szint – 90 százalék - alatt tartaná. Az 5 százalékosra dúsított urán alkalmas arra, hogy fűtőanyagot állítsanak elő az egyetlen iráni atomerőmű, az Arab (Perzsa)-öböl partján fekvő Busehrben épített létesítmény számára. Irán számára az urándúsítási program folytatása létfontosságú kérdés. Az iráni vezetők ragaszkodnak hozzá, hogy önellátóak legyenek a teljes nukleáris folyamatban az uránbányászattól a nukleáris fűtőanyag előállításáig.
A 20 SZÁZALÉKOSRA DÚSÍTOTT IRÁNI URÁNKÉSZLET SEMLEGESÍTÉSE
A 20 százalékra történő dúsítás az egyike az atomtöltet előállításához szükséges lépéseknek. A készletek felszámolása csökkenti azokat a nyugati aggodalmakat, amelyek szerint Irán gyorsan közel juthat atomfegyver előállításához. Irán a 20 százalékosra dúsított uránt a nukleáris reaktorokban használt fűtőanyaggá alakíthatja át, ami ténylegesen megakadályozza a további dúsítást, vagy pedig 5 százalékos dúsítottságnál alacsonyabb szintre gyengítheti a meglévő készletet. Iráni illetékesek szerint az országnak megfelelő készlet áll a rendelkezésére 20 százalékosra dúsított uránból saját kutatóreaktora hosszú távú működtetéséhez, amely magasabb szintre dúsított fűtőanyaggal üzemel és izotópokat állít elő orvosi és más célokra. Teherán számára jelentős politikai eredmény, hogy felhasználhatja ezt a készletet saját, hazai céljaira. Az iráni vezetők kategorikusan elutasították, hogy a készletet külföldre szállítsák az országból.
IRÁN NEM TELEPÍT ÚJ CENTRIFUGÁKAT
Ez ténylegesen befagyasztatja a következő fél évre az iráni urándúsítási kapacitást. Irán ugyanakkor továbbra is működtetheti a két legfontosabb urándúsítóját. Az iráni kormány, amely Genfben tárgyalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal, nagy ellenállásra számíthatott volna a hazai keményvonalasoktól, ha bármelyik létesítményt be kellett volna zárnia.
AZ ARAKI REAKTOR ÉPÍTÉSI MUNKÁLATAINAK FELFÜGGESZTÉSE
A közép-iráni Arakban épülő atomreaktor úgynevezett nehézvizes, ami azt jelenti, hogy hűtésre hidrogén helyett nehézhidrogént (deutériumot) tartalmazó vizet használ. A nehézvizes reaktor dúsítatlan uránnal is képes üzemelni, és melléktermékként atomfegyver gyártására alkalmas plutónium állítható benne elő. Teherán beleegyezése, hogy nem épít plutóniumfeldolgozó létesítményt, közvetlenül érinti az atomfegyverprogramra vonatkozó aggodalmakat, és lehetővé teszi, hogy a jövőben újabb megállapodások születhessenek a reaktor építési munkálatainak folytatásáról.
IRÁN VÁLLALJA, HOGY ELEGET TESZ AZ ENSZ KÉRÉSEINEK, IDEÉRTVE A PARCSINI KATONAI LÉTESÍTMÉNY ÜGYÉT
A Teherán melletti parcsini katonai támaszpont külön említése egy olyan kérdéskört érint, amely régi keletű megoldatlan vita volt Irán és az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) között. A NAÜ ellenőrei azért szeretnének ismét látogatást tenni az intézményben, hogy kivizsgálják azokat a gyanúkat, amelyek szerint ott atombombagyártást célzó kísérleti robbantások történtek a múltban. Irán közölte: lehetségesek a további ellenőrzések, de korlátozni kívánta az ENSZ-szervezet által nyilvánosságra hozott információkat. A megállapodás lehetővé teheti a parcsini bázison végrehajtott alaposabb ellenőrzéseket.
Nemzetközi reakciók
Üdvözölte az iráni atomprogram tárgyában Genfben született vasárnapi megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője.
"A siker kétségkívül Isten kegyelmének, a nép imájának és támogatásának köszönhető" - fogalmazott az ajatollah. Hamenei azt is hozzátette Haszan Róháni elnöknek küldött levelében: "mindig ellen kell állni más országok túlzó követeléseinek" a nukleáris területen.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte a Genfben aláírt megállapodást - közölte az izraeli katonai rádió.
Netanjahu a vasárnapi kormányülés kezdetén kijelentette, hogy "ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot."
Az iráni atomprogramról szóló megbeszélések nyugat-európai külügyminiszteri résztvevői első nyilatkozataikban méltatták a genfi egyezséget, s Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője úgy ítélte meg: a megállapodásnak "nincsen vesztese".
Laurent Fabius francia külügyminiszter vasárnap üdvözölte a Genfben az iráni atomprogramról megszületett megállapodást, amelyet a "biztonság és a béke irányába tett fontos előrehaladásként" értékelt.
Franciaország álláspontja szerint ugyanakkor szorosan ellenőrizni kell a megállapodás betartását.
Laurent Fabius szerint a megállapodás Iránnak csak a polgári célú atomenergia-termeléshez való jogát ismerte el. "A mechanizmus a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését írja elő, és éberségre van szükség a megvalósításuk biztosításához" - fejtette ki.
William Hague brit külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte: "fontos és biztató kezdeti megállapodás született Iránnal, amelynek atomprogramja fél éven át nem fejlődik tovább és egyes részei visszaszorulnak".
Guido Westerwelle német külügyminiszter szerint a megállapodás fordulópontot jelent, és a nyugati országok "nagyban közeledtek ahhoz a céljukhoz, hogy megakadályozzák Iránt abban, hogy atomfegyverre tegyen szert".
"Most első ízben értünk el politikai egységet az első lényeges lépésekkel kapcsolatban" – jelentette ki Westerwelle, aki szerint a következő hónapokat a kölcsönös bizalom kiépítésére kell felhasználni. A német diplomácia vezetője szerint a végső megállapodás megkötése érdekében kívánatos a tárgyalások mielőbbi folytatása.
"Nincsen vesztes, az egész világ nyer (a megállapodással)" – jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a genfi tárgyalások után orosz hírügynökségek szerint.
A megállapodás zöld jelzést ad a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fokozottabb ellenőrzései előtt, erősíti a bizalmat a Közép-Keleten és csökkenti az atomfegyverek terjedésére vonatkozó aggodalmakat – fejtette ki az orosz diplomácia irányítója.
"Mostantól nagyon nehéz lesz megkerülni a NAÜ által összegyűjtött adatokat. Meggyőződésünk, hogy Irán lelkiismeretesen együttműködik az ügynökséggel" – jelentette ki Lavrov orosz újságíróknak.
A következő fél évben a tárgyalásokon rögzítik, melyek "azok a paraméterek, amelyekhez Iránnak szüksége van a békés célú atomtevékenységhez, így az atomerőművei, kutatóreaktorai és gyógyászati célra használatos izotópokat előállító reaktorai számára szükséges fűtőanyag gyártásához" – szögezte le a miniszter.
Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a megállapodás enyhíti az Irán elleni nyugati szankciókat. "Nem ismertük el ezeket az egyoldalú szankciókat, korrekt dolog tehát az egyoldalú büntetőintézkedések eltörlésével csökkenteni az Iránra gyakorolt nyomást" - mondta.
Peking is üdvözölte az iráni nukleáris programról folytatott genfi tárgyalásokon elért áttörést, s úgy vélte, a megállapodás elősegíti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását - derült ki a kínai külügyminiszter szavaiból, amelyet rövid közleményében ismertetett a külügyi tárca vasárnap.
"Ez a megállapodás segíteni fogja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló nemzetközi rendszert, (valamint) a béke és stabilitás megőrzését a Közel-Keleten" - jelentette ki Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki részt vett a hatok és Irán tárgyalásain.
Kína a tárgyalásokról - szintén a minisztérium honlapján megjelentek szerint - már azok kezdete előtt úgy vélte, hogy azok "a végső fázisukba érkeztek".
