2024. március 28., csütörtök

Titokzatos erők „fújják” a tájfunokat?

Még azt sem tudni, hány ezer áldozatot követelt a Fülöp-szigeteken két héttel ezelőtt végigsöpört példátlan ítéletidő, néhányan azonban már sejtik a pusztítás okát. Eszerint a Földön eddig még nem dokumentált hevességű szélvihart, a hírhedt Haiyan tájfunt, „valakik” szándékosan idézték elő, beavatkozva a természet és az időjárás rendjébe.

Állításuk elgondolkodtató, hisz az utóbbi években egyre több információ lát napvilágot az időjárás-módosító technológiákról. Arról, hogy tudóscsoportok – kormánymegbízásából – mesterségesen próbálják befolyásolni az időjárást. Esőfelhőket hoznak létre, viharokat generálnak, sőt földrengéseket is előidéznek, aminek – ha a tenger fenekén sikerül végrehajtani a műveletet – pusztító szökőár (cunami) lesz a vége.

A Fülöp-szigeteket letaroló és több ezer emberáldozatot szedő Haiyan tájfunról egyesek azt állítják, hogy ember által gerjesztett mikrohullámú impulzusokkal, sugarakkal idézték elő. Az ilyen állítólagos beavatkozásokat magánemberek és civil szervezetek figyelik, tanulmányozzák. A szervezetek egyike, az Időjárás Módosítási Társaság úgy véli: az ilyen módszerek hatvan éve léteznek, de az utóbbi időben egyre hatékonyabbak és kifinomultabbak.

A megfigyeléseket végzők és a sajátos feltételezéseket, állításokat megfogalmazók szerint a mesterségesen előidézett viharoknak, környezeti katasztrófáknak gazdasági-politikai okai lehetnek. A műveleteket pedig a nagyhatalmak végeztetik el, hogy előnyhöz jussanak vetélytársaik kárára, illetve javukra változtassák meg az erőviszonyokat egy-egy térségben.

A tudósok jó része azonban a Földön mind erőteljesebb klímaváltozással magyarázza a gyakori természeti katasztrófákat. A Fülöp-szigeteket nemrég gyászba borító szupertájfunt is.

A klímaváltozást az üvegházhatású gázok nagy arányú kibocsátása, illetve koncentrációja okozza a Földet védő légkörben. Ezek közé a gázok közé tartozik a szén-dioxid, és a nitrogén-oxid, amelyek az ipar és az ember más tevékenysége révén (pl. gépkocsivezetés, elavult hűtőszekrények, klímaberendezések használata) kerülnek a légkörbe.

A fő gond az, hogy radikálisan megnő az ősidők óta ott található gázok mennyisége, s emiatt a Földre érkező napsugarak gerjesztette (hő)energia egy része nem juthat vissza a világűrbe, holott ez lenne a normális. Ehelyett a Föld légkörén belül reked, mert a bolygó felszínről visszasugárzott (hő)energia a megnövekedett mennyiségű üvegházhatású gázokba ütközik, amelyek visszaverik, ahelyett, hogy elnyelnék vagy átengednék.

Ezért a Föld légköre már jó ideje melegszik. Az átlaghőmérséklet fokozatos emelkedése miatt egyre enyhébb az éghajlat, emiatt olvadnak a gleccserek az Északi-sarkon, vagy a hótakaró az Andok, a Himalája, vagy a többi magas hegy csúcsain. Ennek folytán több az áradás, és fokozatosan nő a tengerek vízszintje, ami katasztrófával fenyegeti a Csendes-óceán, a Karib-tenger és az Indiai-óceán szigetvilágát.

A növekvő károsanyag-kibocsátás az elmúlt években mindig negatív rekordot döntött. Ennek következtében a Föld átlaghőmérséklete tovább növekedhet, ami újabb árvizekhez, még kegyetlenebb szárazsághoz, hőséghez, s a tengerszint folyamatos emelkedéséhez vezethet.

Több kutatás szerint a Föld átlaghőmérsékletének viszonylag kismértékű emelkedése is súlyos következményekkel járhat. Ha 2-4 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, ennek fatális következményei lehetnek. Afrika felperzselődne és élhetetlenné válna, több ország – pl. Banglades, Egyiptom, Hollandia – ugyanakkor (részben) víz alá kerülne.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a legújabb értékelésében arra figyelmeztet, hogy sokkal nehezebb és drágább lesz megakadályozni a globális felmelegedést, ha a károsanyag-kibocsátás 2020-ig a jelenlegi szinten folytatódik.

Michel Jarraud, az ENSZ égisze alatt működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára kutatásokkal igazolta, amit az emberek többsége a saját bőrén is érzett. Eszerint az utóbbi bő másfél évszázadban 2013 volt a hetedik legforróbb év. Az évszakok egyre melegebbek az ezredforduló óta, ami szerinte annak bizonyítéka, hogy a globális felmelegedés folytatódik.

A WMO-főtitkár szintén a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárással magyarázza a Fülöp-szigeteket letaglózó vihar kialakulását. Jarraud arra figyelmeztet, hogy a délkelet-ázsiai országnál a tengerszint négyszer magasabbra emelkedett az elmúlt húsz évben, mint bárhol másutt a világon. Szerinte a minapi pusztítás is emiatt volt ekkora. Sok klímaszakértő újabb szupertájfunok kialakulását vizionálja, aminek okát a globális felmelegedéssel magyarázzák.

A felmelegedés majdnem mindenütt gondot okoz. A Földön már korábban is akadt példa a klíma megváltozására; mind az időnkénti felmelegedésre, mind a rendkívüli lehűlésre (jégkorszakra). A változásokat azonban akkor nem az emberi tevékenység, vagyis az üvegházhatású gázok túlzott kibocsátása okozta.

Az utóbbi évtizedekben azonban az emberiség akkora pusztítást végzett – részben az őserdők kiirtásával, részben a szén-dioxid-kibocsátás növelésével –, hogy saját magára hozta a bajt. Az ENSZ szakosított bizottsága, az 1988 óta működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szeptemberben adta ki jelentését a Föld klímájának helyzetéről, változásáról.

A jelentés minden korábbinál komorabb előrejelzéseket tartalmaz. Kétséget sem hagyva afelől, hogy „rendkívül nagy valószínűséggel” az ember a globális felmelegedés fő okozója. A dokumentum szerint a tengerek vízszintjének emelkedése gyorsabb ütemű lehet, mint korábban gondolták, s a 21. század közepére nyaranta csaknem teljesen eltűnhet a jégtakaró a sarki tengerekről, ha az emberiség nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Achim Steiner UNEP-igazgató a Varsóban a héten véget ért nemzetközi klímacsúcs kezdete előtt arra sürgette a kormányokat, hogy mielőbb tegyenek hatékony lépéseket az éghajlatváltozás megakadályozására.

A lengyel fővárosban 194 ország és az Európai Unió képviselői elsősorban egy átfogó, a 2015-ben Párizsban megkötendő nagy jelentőségű nemzetközi klímavédelmi egyezményről tárgyaltak. A tervek szerint ez a dokumentum váltaná fel az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyvet, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb nemzetközi jogi eszköze. A jegyzőkönyv az üvegházhatású gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátásának mérséklésére kötelezi az aláíró fejlett ipari államokat. A baj ezzel a dokumentummal az, hogy a légkör és a Föld legnagyobb szennyezői közé tartozó Egyesült Államok és Kína nem írta alá, vagyis nem vállalt kezességet azért, hogy csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

A párizsi konferenciáig olyan kérdésekben kellene megállapodniuk a kormányoknak, hogy mekkora részt vállaljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből, mennyi pénzzel támogassák (a fejlett ipari államok) a klímaváltozás következményeinek különösen kitett országokat a környezetkímélő energiahordókra való átállásban, vagy miként segítsék a mezőgazdaságot a változó éghajlati viszonyok közepette.

A döntéshozókat és az államokat több nemzetközi civil szervezet is igyekszik jobb belátásra bírni. Olykor sokkoló adatokkal, amelyeknek szintén az a céljuk, hogy a kormányokat a Föld megóvását szolgáló helyes döntésekre sarkallják.

A varsói klímakonferencián a Germanwatch környezetvédelmi szervezet szintén sokkoló adatokkal igyekezett ráirányítani a politikai döntéshozók figyelmét a klímaváltozás következményeire. A szervezet szerint 1993 és 2012 között a szélsőséges időjárás miatt 533 ezer ember halt meg a világon, az anyagi kár pedig meghaladta a 2500 milliárd (!) dollárt. Az egyik legnagyobb globális segélyszervezet, az Oxfam pedig arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozást nagyrészt a fejlett (gazdag) ipari államok okozzák, de felelőtlen viselkedésük következményeit, illetve a károk nagy részét a fejlődő (szegény) országok viselik.