Tavaly július óta már kétszer tanácskoztak az uniós vezetők a fiatalokat sújtó nagyarányú munkanélküliség mérséklésének lehetőségeiről. Legutóbb Párizsban ültek össze. A múlt heti találkozón sem született nagy horderejű döntés, csupán abban egyeztek meg a résztvevő állam- és kormányfők, hogy az év végégig minden tagország – konkrétumokat tartalmazó – cselekvési programot készít. Célként határozták meg a képzési programok beindítását, valamint a munkaerőpiacra lépés és a (kis)vállalatok alapításának támogatását.
A találkozó házigazdája, Francois Hollande francia elnök szerint sürgős és összehangolt intézkedéseket kell végezni, az unió nem hagyhat magára egy generációt. Hollande azt szeretné, ha az EU-tagok a következő két évben megoldanák a munkanélküli fiatalok problémáját. Ezért azt javasolta, hogy a kormányok már jövőre léptessenek életbe munkahelyteremtő intézkedéseket. Ezeknek az egyik célja az lehetne, hogy minél több 25 évnél fiatalabb jusson álláshoz.
A munkahelyteremtés fontosságára az Európai Szakszervezetek Szövetségének fiatalokat tömörítő bizottsága is felhívta a figyelmet. A testület ugyanakkor azt szeretné, ha az EU minél több (anyagi) segítséget nyújtana a kormányoknak olyan munkahelyek nyitásához, amelyeken elsősorban fiatalok dolgozhatnának.
Ez azonban vágyálom. Az EU 2014-es költségvetése ugyanis alig négymilliárd eurót irányoz elő a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére. A bírálók szerint ez az összeg csepp a tengerben, nem elegendő hatmillió 25 év alatti uniós munkanélküli fiatal problémájának megoldására.
A Párizsban megtartott múlt heti csúcstalálkozón az uniós vezetők nem beszéltek a támogatás nagyságáról. Tavaly Berlinben, ahol szintén a fiatalok gondjait és munkalehetőségeit tárgyalták, még nagyvonalúbbnak tűntek. Akkor arról határoztak, hogy 2013-ban és 2014-ben összesen hatmilliárd eurót költenek egy ifjúsági garanciaprogramra. Ebben mindegyik uniós tagállam részt venne, s vállalná, hogy egyetlen fiatalt sem hagy négy hónapnál tovább munka vagy valamilyen képzés nélkül.
A terv megvalósítása azonban akadozik. A hivatalos uniós statisztikai adatok ugyanis arra utalnak, hogy nem csökkent a munkanélküli fiatalok száma az elmúlt bő másfél évben. A tagországok többségét emésztő súlyos gazdasági problémák, a nyugdíjkorhatár növelése és egyéb okok miatt az EU-ban továbbra sem csökken látványosan a 25 év alatti állástalan fiatalok száma.
Bár a nyár végén az euróövezetben nőtt az üzleti bizalom, a munkanélküliség továbbra is nagyon magas a tagországokban, ahogyan az EU-ban is, néhány országot kivéve. Az eurozónában szeptemberben még mindig 12,2 százalékos, az EU-ban valamivel alacsonyabb, 11 százalékot tett ki a munkanélküliség átlaga, vagyis fél-fél százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A fiatalok esetében sokkal drámaibb a helyzet: uniós szinten 23,5 százalékos munkanélküliség sújtja őket. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint az állástalanok száma az EU-ban szeptemberben elérte a 26,65 millió főt, közülük 19,23 millióan az euróövezetben próbáltak munkát találni.
Az állást keresők aránya továbbra is Görögországban és Spanyolországban legmagasabb, mindkét államban 27 százalék körüli. A fiatalok helyzete szintén itt a legrosszabb, ugyanis a 25 évnél nem idősebb görögök és spanyolok csaknem 60 százalékának nincs munkája. Az idén az EU-hoz csatlakozott Horvátországban sem sokkal jobb a fiatalok helyzete, hiszen 53 százalékuk nem dolgozik. A másik véglet Ausztria és Németország, ahol az arány 7,5 és 8,5 százalék körüli. A 25 év feletti korosztályokban ennél is alacsonyabb: Ausztriában 4,9 százalék, Németországban pedig 5,2 százalék (volt szeptemberben).
Szakértők szerint a foglalkoztatottságot csupán a gazdasági növekedés beindításával lehetne emelni, ehhez viszont (állami) pénz kellene, (amit a költségvetési szigort favorizáló Németország ellenez), emellett átfogó minőségi szerkezeti reformokat is végre kellene hajtani az uniós gazdaságokban. Menet közben egy másik alapproblémát sem ártana megoldani: a még mindig magas állam- és magánadósságokat.
