2024. április 19., péntek

Teherán nem mond le „nukleáris jogáról”

A kínai elnök a Genfben rejlő lehetőség kihasználására biztatta Róhánit

Irán jottányit sem fog engedni „nukleáris jogából” – jelentette ki az ország politikai és vallási vezetője szerdai beszédében, amely csak néhány órával előzte meg a témáról Teherán és a nemzetközi nagyhatalmak között Genfben folytatandó tárgyalásokat. A helyi televízióban is közvetített beszédében – amelyet a Forradalmi Gárda irányítása alá tartozó, önkéntesekből álló Bászidzs alakulathoz intézett – Szajed Ali Hamenei ajatolláh közölte, hogy közvetlenül nem kíván beleszólni a tárgyalásokba, de az iráni küldöttség számára a genfi találkozón át nem lépendő határvonalakat határozott meg.

Hamenei: Irán jottányit sem enged nukleáris jogából (Fotó: Beta/AP)

Hamenei: Irán jottányit sem enged nukleáris jogából (Fotó: Beta/AP)

A vallási vezető ezúttal nem részletezte, hol húzódnak az említett „vörös vonalak”, de korábbi iráni nyilatkozatok szerint az urándúsítás jogának megtartásáról, a fordói föld alatti dúsító létesítmény megőrzéséről, valamint az araki nehézvizes reaktor további működtetéséről van szó.

Hamenei úgy vélekedett, hogy Franciaország – amely legutóbb megakadályozta, hogy a tárgyalásokon megállapodás jöjjön létre – „meghajlott az izraeli rezsim akarata előtt”. Azt hangoztatta, hogy Izrael „eltűnésre van ítélve”, mert „egyetlen erővel kikényszerített jelenség sem lehet tartós”.

A Genfben folytatott legutóbbi tárgyalási fordulóban Irán és a Hatok (az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország) között kompromisszum körvonalazódott, miszerint Irán korlátozná atomprogramját, a nemzetközi közösség pedig cserében enyhítené az országot sújtó szankciókat. Akkor még nem sikerült kidolgozni a végső megállapodást, mert Irán ragaszkodott ahhoz, hogy urándúsító képessége megmaradhasson, Franciaország szerint pedig a körvonalazódó alku nem semlegesítette volna eléggé annak veszélyét, hogy Teherán végül nukleáris fegyvert fejlesszen ki.

Francois Hollande francia elnök múlt vasárnap izraeli látogatása során is megerősítette, hogy nem járul hozzá a szankciók enyhítéséhez mindaddig, amíg nem bizonyosodik be, hogy Irán nem próbál atomfegyverhez jutni.

Hamenei ajatolláh azt is mondta, hogy Irán a világ valamennyi nemzetét tiszteli, s az amerikai néppel is baráti kapcsolatokra törekszik. Országok említése nélkül hozzátette, hogy az agresszoroknak viszont Teherán visszavág, mégpedig „úgy, hogy soha nem felejtik el”.

Najat Vallaud-Belkacem francia kormányszóvivő reagált az ajatolláh szavaira, s elmondta: Hollande „elfogadhatatlannak” tartja Hamenei Izraellel kapcsolatos megjegyzéseit, továbbá úgy gondolja, hogy azok megnehezítik a béketárgyalásokat. Franciaország álláspontja mindazonáltal szilárd, Párizs továbbra is bízik a megállapodásban – mondta a szóvivő az államfő elnökölte minisztertanácsi ülés után.

Az alkalom nyújtotta lehetőség kihasználására biztatta Hszi Csin-ping kínai államelnök Haszan Róháni iráni államfőt, akivel telefonon egyeztetett az iráni atomprogramról folytatandó genfi tárgyalások ügyében – jelentette szerdán a keddi beszélgetésről a kínai média. Hszi azt hangsúlyozta, hogy Teheránnak pozitív eredményre kellene jutnia az ENSZ BT állandó tagországai és Németország képviselőjének részvételével tartandó tárgyalások új fordulójában. Megerősítette, hogy a folyamat a kérdés tárgyalásos rendezését segíti, s Kína is az ezt szolgáló feltételek megteremtésén munkálkodik. Hszi kijelentette, hogy Peking az egymás iránti tiszteleten, a kölcsönösségen alapuló, fokozatos tárgyalások híve. Egyben értékelte Teherán erőfeszítéseit kapcsolatainak javítására a nemzetközi közösséggel.

Róháni – a Hszinhua hírügynökség szerint – azt hangoztatta, hogy Irán álláspontja szerint a nukleáris kérdést a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó törvények és normák szerint kell rendezni. Az elnök az IRNA iráni hírügynökségnek adott interjújában a vele tárgyaló Hatokat alkotó nyugati országok közötti megosztottságot okolta a tárgyalások eddigi kudarcáért, s úgy vélekedett, hogy Pekingnek – politikai súlyánál fogva – „kötelessége” megfékezni a „túlzott igényekkel fellépő” országokat.