2024. április 25., csütörtök

Nem megoldás sem az urnafülke, sem a központi temető

Miskolczi József szerint a meglevő temetkezési helyekkel és kisebb bővítéssel meg lehetne oldani a temetők problémáját

A hamvasztás, illetve az urnafülkék kiépítése nem oldaná meg a szabadkai temetőkben a helyhiányt, mint ahogy egy központi temető felépítése sem, főleg miután szinte 25 éve senki nem foglalkozik a még a nyolcvanas években kidolgozott elképzeléssel – emelte ki Miskolczi József, a Funero temetkezési vállalat tulajdonosa.

– A városi Temetkezési Közvállalat éveken keresztül az éves tervében feltüntette a kolumbárium kiépítését, azzal, hogy egy nagy kolumbárium kiépítésében gondolkodtak. Amikor láttam, hogy az nem épül meg, akkor mi 2010-ben a Bajai úti temető egyházi részében felépítettünk egy 12 fülkés urnatartót – emelte ki Miskolczi József, majd hozzáfűzte: – Volt igény az urnafülkék kiépítésére, természetesen nem akkorára, mint azt az emberek gondolnák, hiszen három év alatt kelt el ez a 12 fülke, ami után mindjárt építettünk egy másikat, ugyanakkorát, mint az első. Havonta 2-3 hamvasztás van, és 100 temetés, tehát csupán az ügyfelek 2 százaléka kér hamvasztást. Nincs hagyománya ennek nálunk, és a hamvasztás után is az urnát inkább sírba vagy kriptába temetik el. Mint mondta, az urnafülkébe 4 urnát lehet elhelyezni. Megtudtuk, amíg egy családi kripta ára 110 ezer dinárnál kezdődik, az urnafülke 64 ezer dinárba kerül. A kripta esetében a tízéves bérlet 7-8 ezer dinár, az urnafülkéért pedig egyszer kell 23 ezer dinárt fizetni, és az örökre szól, valamint a használatához nincs szükség egyenes ági családi kötődésre.

– Az urnafülke praktikus megoldásnak számít azoknál, akik a hamvasztás mellett döntenek. Olcsóbb is, illetve a karbantartása is kisebb költséget igényel. A hamvasztás azonban nem oldaná meg a temetkezési helyek hiányát a szabadkai temetőkben. A központi temető kiépítése szintén nem megoldás, hiszen ennek a nyolcvanas években kidolgozott terve már nem aktuális. Az erre a célra előirányzott földterületek egy része már beépült, elkelt. Ami viszont ennél nagyobb probléma, hogy az elmúlt több mint 25 évben soha nem ült össze egy munkacsoport, sem a politikusok, hogy elemezzék, mi a helyzet a szabadkai temetőkben. Csak azt hangsúlyozzák, hogy nincs hely a szabadkai temetőkben. Ez részben igaz is, viszont a családi sírboltok 20-30 százaléka elhanyagolt, senki nem gondozza, mert nincs utód, nincs, aki oda temetkezzen. Vagyis szükség lenne egy olyan felmérésre, amely reálisan bemutatja, mi a helyzet a temetőkben – emelte ki Miskolczi.

– Arról nincs pontos információ, hogy mennyi az elhanyagolt sír, családi sírbolt, illetve milyenek az igények. Ha Szabadka lakosságának száma csökken, akkor nem beszélhetünk a temetkezések számának növekedéséről sem. De az új, központi temető kiépítése kapcsán sem mutatkozott eddig semmilyen politikai akarat, hogy napirendre kerüljön. Felmerül a kérdés, hogy az új temető megépítése után mi lesz a régiekkel. Újat akkor lehetne beüzemelni, ha a régieket bezárnák, és kijelentenék, oda nem lehet többet temetni. Ez viszont ellenérzéseket váltana ki Szabadkán. Azt gondolom, hogy a központi temető megépítése eleve halva született ötlet, mert nagyon drága bekeríteni és infrastruktúrával ellátni egy többhektáros területet. Lehetne telkeket vásárolni a temetők mellett, persze ez is nagy beruházás. De mindezek előtt rendet kellene tenni a temetőkben, amikor kiderülne, hogy mely sírok, sírboltok szabadulhatnak fel. Amíg a temető egyházi részében a megfizettetés majdnem 100 százalékos, addig a városi részben 50-60 százalékos, vagyis ha ezeket az adatokat vesszük figyelembe, ezen a részen a kialakított helyek 40 százaléka szabad, hiszen senki nem visel rá gondot. A jelenlegi helyzetre a megoldás a meglevő helyekkel való jó gazdálkodás – magyarázta.

Miskolczi József kifejtette, hogy egy új temető kiépítését magántőke nélkül nem lehetne megvalósítani, de kár lenne erről a beruházásról beszélni, hiszen a város nem rendelkezik szükséges adatokkal, helyzetfelméréssel ahhoz, hogy ez be is indulhasson, még koncesszió (magán és állami tőke társítása) árán sem. Mint mondta, egy részletes helyzetfelmérésre lenne szükség, aminek a városi Temetkezési Közvállalat kell hogy a hordozója legyen, e felmérésből azonban nem hagyhatják ki a magánszektort sem.