A Blic belgrádi napilap értesülései szerint Nikola Selaković igazságügyi miniszter nem támogatja, hogy Radomir Marković, az Állambiztonság (DB) volt vezetője, akit a Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke ellen 1999-ben elkövetett emberölési kísérlet, valamint az SZMM négy tagjának meggyilkolása miatt negyvenéves elzárásra ítéltek, amnesztiában részesüljön.
Marković a napokban küldte el a börtönből amnesztiakérelmét, amelyet először az igazságügyi minisztérium, valamint a Markovićot elítélő bíróság megbízott bírói tanácsa bírált felül. A kérelmet és annak véleményezését ezt követően Tomislav Nikolić köztársasági elnöknek továbbították. A bírói tanács állítólag szintén nem támogatja Marković beadványát.
Egy neve elhallgatását kérő személy azt nyilatkozta a Blicnek, hogy egyhamar biztosan nem születik döntés Marković amnesztiakérelméről, mivel az ügy még túlságosan friss.
– A köztársasági elnök dönti el, hogy mikor bírálja felül a kérelmet. Határidőre vonatkozólag semmiféle törvényes előírás nem létezik. Az amnesztia egyetlen feltétele a jogerős bírósági ítélet. Ennek mentén Marković már 2008 júniusában megfogalmazhatta volna kérelmét – nyilatkozta az ismeretlen személy a napilapnak.
Egyébként Marković védőügyvédjei nem is tudnak róla, hogy ügyfelük amnesztiát kért.
A Politika belgrádi napilapban néhány nappal korábban arról olvashattunk, hogy Marković a börtönből fenyegette meg az államvezetést: Szerbia térdre kényszerül, ha nyilvánosságra hoz bizonyos információkat abból az időből, amikor ő irányította a szóban forgó területet. Az újságíró-gyilkosságokkal foglalkozó állami bizottság ehhez kapcsolódóan kedden nyilvánosságra hozta, hogy Marković 15 titkos állami akta nyilvánosságra hozásával fenyegetőzött. A DB volt vezetője a bizottság egyik tagjának elmondta, hogy a szóban forgó aktákat a felesége őrzi, és ha a rendőrség számára egyetlen kedvezőtlen lépést is tesz, akkor ezeket az aktákat minden fontosabb európai médiaházhoz eljuttatják.
Marković mindezt akkor közölte, amikor a bizottság Slavko Ćuruvija meggyilkolásának körülményeiről faggatta, illetve megpróbálta kideríteni, hogy Marković és a DB milyen szerepet játszottak az újságíró meggyilkolásában.
– Marković semmit nem volt hajlandó mondani Ćuruvija meggyilkolásához kapcsolódóan. Néhány kihallgatási próbálkozást követően pontosan megnevezte a bizottság azon tagját, akivel hajlandó lenne beszélgetni. Ennek a személynek elsősorban arra panaszkodott, hogy a kikérdezését eddig végző rendőrök túlságosan alacsony rangúak, akik biztosan visszaélnének vallomásával, illetve kijátszanák. Ezt követően azt állította, hogy Oliver Antić, Nikolić államfő tanácsadója amnesztiát ígért neki, talán már 2014-ben. Miután a rendőrség több alkalommal is megkísérelt információkat szerezni Ćuruvija meggyilkolásával kapcsolatban, Marković a feleségének panaszkodott telefonon, hogy sehogyan sem tud megszabadulni a rendőröktől, akik szerinte túlságosan szemtelenek és tiszteletlenek. Felesége erre állítólag azt válaszolta, hogy neki is elege van, és ha a rendőrök nem hagynak fel férjének zaklatásával, akkor a birtokában lévő titkos állami aktákat elküldi a legnevesebb európai lapoknak. Marković kifejtette: ennek nemcsak saját magára, hanem Szerbiára nézve is visszafordíthatatlan következményei lennének – olvasható az újságíró-gyilkosságokkal foglalkozó állami bizottság közleményében.
Marković azt is elmondta, hogy a birtokában lévő titkos aktákat már Dušan Mihajlović volt belügyminiszter, Goran Petrović, a DB volt vezetője, Zoran Mijatović, Petrović helyettese és Geoffrey Nice hágai ügyész is megpróbálták megszerezni tőle, derül ki a bizottság közleményéből. A Markovićtyal folytatott beszélgetést a bizottság tagja rögzítette és a hanganyagot most Miljko Radisavljević szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyésznek továbbították, mert mint mondták: rendkívül komoly fenyegetésről van szó.
– Radisavljević ügyész feltehetőleg kideríti, hogy melyik állami aktákról van szó, vajon a DB helyiségeiből szerezték-e meg ezeket és most hol találhatóak. Ezeknek az információknak a begyűjtése után eljárást kell indítani az elkövetők ellen. Az esetről a biztonsági-tájékoztatási ügynökségek koordinációs irodáját és Aleksandar Vučić kormányfőhelyettest is értesítettük. Bizottságunk a fenyegetések ellenére is folytatja munkáját – fogalmaztak a közleményben.
Žarko Koraćot, aki 2001-ben, Marković letartóztatásakor a szerb kormány alelnöke volt, nem lepte meg a DB volt vezetőjének amnesztiakérelme. A legaggasztóbb a közvélemény és az államhatalom enyhe reakciója minderre, jegyezte meg Korać, majd hozzátette, hogy Marković rehabilitálná a kilencvenes évek rezsimjében szerepet vállaló személyeket.
– Volt mentorai a Jugoszláv Egyesült Baloldalból, a Szerbiai Szocialista Pártból és a Szerb Radikális Pártból most ismét Szerbiát vezetik, a volt rezsim többi szereplőjéről pedig mindenki megfeledkezett és senki nem vonta őket felelősségre. Mindenki úgy viselkedik, mintha Szerbia 2012-ben alakult volna meg. Emlékeztetnék, hogy Tomislav Nikolić Ivo Josipović horvát államfő szerbiai látogatásakor a horvát médiának nyilatkozva megrökönyödésének adott hangot, hogy Horvátországban a tankönyvekben az 1990-es években történt fegyveres összecsapások kapcsán csetnikeket is emlegetnek. A horvát közvélemény erre azt a választ adta, hogy Tomislav Nikolić saját maga is felavatott csetnikvajda volt. Ha egy államfő megfeledkezik saját múltjáról, akkor az országban mindenki más ugyanígy tesz, mintha a múlt nem is létezne – fogalmazott Korać, aki mindennek ellenére nem hiszi, hogy Szerbiában egyetlen olyan ember is van, aki amnesztiában merné részesíteni Markovićot.
