A nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár újraindítása valójában a hitelezők, az állam és a kisrészvényesek (egykori dolgozók) becsapása – olvasható a közleményben, amelyet „fölösleges emberek” aláírással tettek tegnap közzé, alig egy nappal azután, hogy a csődeljárás alatt álló vállalatot újraindította a bérlő, az újvidéki Union Medic. A szerződés értelmében a társaság havonta 50 ezer eurót fizet a csődeljárás befejezéséig, illetve az átszervezési terv elfogadásáig. A bérlőnek viszont már döntő befolyása van az átszervezési terv benyújtására is, mivel közben megvásárolta a belgrádi Blue Rose Trust Fund vállalatot, amely – a Hypo Alpe–Adria Bankkal együtt – az átszervezési terv benyújtására jogosult volt.
A Jugoremedija helyzetének ilyen alakulásával elégedetlen „fölösleges emberek” szerint már eleve gyanús, hogy az átszervezési terv benyújtása helyett Milan Selaković, az Union Medic tulajdonosa kibérelte a gyárat, és még furcsább az, ahogy David Dušan Mladen, a hangzatos nevű belgrádi Blue Rose Trust Fund vállalatot „menet közben” eladta neki. A szerződés részleteiről a közvélemény nem tud, ez viszont megalapozhatja a gyanút, hogy a tranzakció valójában a Jugoremedija kétezer részvényesének és több mint négyszáz dolgozójának érdekeit csorbítja. Ezért azt követelik az illetékesektől, hogy vizsgálják ki ennek az ügynek a hátterét.
A kisrészvényesek szerint egyértelmű a cél, hogy valaki aprópénzért szeretne hozzájutni a Jugoremedijához, amelynek vagyonát 2010-ben 52 millió euróra becsülték, most viszont azt gyanítják, hogy az újabb vagyonfelbecsléskor ez az összeg jóval alacsonyabb lesz. Számításaik szerint a bérlő csak az Aminofilin, az Amlodipin és a Sinkum 4 nevű gyógyszerek (újbóli) gyártásából rövid idő alatt hatmillió euró jövedelemre tesz szert, részben a gyógyszergyár nem régi, tízmillió eurós beruházásának is köszönhetően. Ugyanakkor a bérlő még egy tucatra való gyógyszer gyártásával – ezeknek a Jugoremedija biztosította a piacot – további haszonhoz juthat.
A kisrészvényesek szerint az a végső cél, hogy a bérlő kiszorítsa az államot (amely a gyógyszergyár társtulajdonosa), a hitelezőket és a kisrészvényeseket, és csekély beruházással megkaparintsa a gyógyszergyár többségi tulajdonát. Az elégedetlenkedők szerint a Jugoremedija ilyen módon való átvétele nagyobb csalás lesz, mint a gyógyszergyár 2002-es magánosítása, amelynek tisztázását az EU is követelte. Ezért, mint mondják, folytatják a harcot a további visszásságok ellen.
