Megosztottság jellemezte hétfőn azt a megemlékezést, amelyet Vukovár elestének 22. évfordulóján rendeztek a kelet-horvátországi városban: az ünnepségen a teljes horvát államvezetés megjelent, a honvédő háború áldozatainak emlékét őrző temetőig tartó emléksétán azonban nem vehettek részt.
Željko Sbo vukovári polgármester, Zoran Milanović kormányfő, Ivo Josipović köztársasági elnök és Josip Leko házelnök a megemlékezésen (Fotó: Beta/HINA)
A helyi kórháznál tartott hétfői ünnepség után az emlékezők 5 és fél kilométeres sétát tettek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, és megkoszorúzták a síremlékeket. A megemlékezésen a helyiek és a hozzátartozók mellett Ivo Josipović köztársasági elnök, Zoran Milanović miniszterelnök, Josip Leko házelnök, a teljes horvát kormány, egyházi vezetők, diplomaták és veteránok rótták le tiszteletüket.
A sétán azonban az államvezetés nem vehetett részt, mert a városban kihelyezett horvát és szerb kétnyelvű táblákat ellenző háborús veteránok ezt megakadályozták. A veteránok a hivatalos megemlékezéstől különválva rótták le tiszteletüket, hozzájuk csatlakozott Ante Gotovina, Mladen Markač és Ivan Čermak horvát tábornok is, akiket a szerbek háborús bűnösnek tartanak a horvátországi szerbek lakta Krajina elleni 1995-ös Vihar hadművelet civil áldozatai miatt.
Vukovárt a délszláv háború elején, 1991. november 18-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok 87 napig tartó ostrom után foglalták el. A helyi kórház adatai szerint három hónap alatt 1624 ember halt meg és több mint 2500 szenvedett valamilyen sérülést. Körülbelül 7 ezer városvédőt és civilt hurcoltak szerb koncentrációs táborokba, körülbelül 22 ezer horvát és nem szerb nemzetiségű embert üldöztek el a városból, 464-en pedig eltűntek.
A szerb katonák a kórházból több mint 200 embert – betegeket, orvosokat, nővéreket – vittek a Vukovártól öt kilométerre fekvő ovčarai raktárba, ahol agyonlőtték őket. Más adatok szerint 3-5 ezer, főleg civil áldozata volt a harcoknak, amelyekben a város épületeinek 90 százaléka megrongálódott.
Vukováron november elején elhalasztották a kétnyelvű táblák használatának kötelezettségét, mivel augusztus óta több ilyen táblát is leszereltek és megrongáltak horvát nacionalisták, a cirill betűs írásmód ellenzői. Horvátországban az alkotmány előírja, hogy kétnyelvű táblákat kell elhelyezni azokon a településeken, ahol a lakosság legalább egyharmada egy másik nemzetiségi csoporthoz tartozik. A kelet-horvátországi Vukováron a lakosság több mint egyharmada szerb nemzetiségű.
A horvát nacionalisták ellenzik a szerb feliratokat, arra hivatkozva, hogy az 1991–95-ös délszláv háború elején a szerb csapatok teljesen lerombolták a várost. A veteránok – akik most megakadályozták, hogy az államvezetés koszorút helyezzen el az emléktemetőben – aláírásgyűjtésbe kezdtek, a céljuk az, hogy népszavazást írjanak ki a cirill betűs írásmód használatáról, és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyharmados küszöböt 50 százalékra emeljék.
A vukovári városi tanács november 4-én különleges kegyeleti státusú várossá nyilvánította Vukovárt a horvát honvédő háború áldozatai iránti megkülönböztetett tiszteletre hivatkozva. Emellett megváltoztatták a település alapokmányát, amelyben kimondják, hogy a város hivatalos nyelve a horvát, a hivatalos írásmód pedig latin betűs.
