Súlyosan megterhelik a transzatlanti kapcsolatokat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységét érintő vádak, és ezeket ki kell vizsgálni, hogy helyreálljon a bizalom Németország és az Egyesült Államok között – mondta hétfőn Berlinben a német kancellár. Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: az adatok „milliós nagyságrendű gyűjtéséről” szóló vádak a transzatlanti szabad kereskedelmi szerződésről szóló tárgyalások sikerét is veszélyeztetik.
Angela Merkel: A bizalmat újra meg kell teremteni (Fotó: Beta/AP)
A bizalmat újra meg kell teremteni, amihez átláthatóságra van szükség és arra, hogy mindkét fél fontosnak tartsa a kapcsolatot – mondta Merkel, aki először beszélt Németországban nyilvánosan az NSA botrányairól, amióta az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumokból októberben kiderült, hogy az ő mobiltelefonját is megfigyelték.
A német kancellár a november végi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertető kormánynyilatkozatában tért ki az NSA lelepleződött titkos adatgyűjtési programjaira. A vilniusi csúcstalálkozóról szóló napirendi pont után az NSA körüli botrányokról tartottak vitát a német parlamentben. Merkel ebben a vitában nem szólalt fel. Az ügyvezető kormány belügyminisztere, Hans-Peter Friedrich viszont bírálta az amerikai vezetést, azt mondta, Washington elhibázott tájékoztatási politikát követ, emiatt „mindenféle összeesküvés-elméletek” keletkeznek, egyebek között Merkel mobiltelefonjának „állítólagos” megfigyeléséről.
A közös kormányzásra készülő konzervatív CDU–CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) képviselői visszafogottan bírálták az Egyesült Államokat és az ügyvezető kormányt, és nem foglaltak állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy szükség van-e parlamenti vizsgálóbizottságra az NSA körüli ügyek feltárásához. Az ellenzéki szerepre készülő Baloldal és a Zöldek politikusai viszont hevesen kritizálták az amerikai és a német kormányt, és az NSA tevékenységéről dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowden parlamenti meghallgatását követelték.
Thomas Oppermann, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság SPD-s elnöke a választási kampányban tett nyilatkozataihoz képest finoman bírálta a kormányt. Szerinte a konzervatív–liberális koalíció négy éven át „végtelenül naivan” viszonyult az amerikai kormányzathoz. Az NSA körüli botrányoknak az a tanulságuk, hogy meg kell állapodni Washingtonnal az egymás elleni kémkedés tiltásáról – mondta Oppermann.
Hans-Christian Ströbele, a Zöldek képviselője szerint a német állampolgárokat érintő megfigyelési programok feltárásához elengedhetetlen egy vizsgálóbizottság felállítása. Nem Angela Merkel mobiljáról van szó, hanem „a 80 millió németről, akiket (az amerikaiak) lehallgatnak” – mondta a politikus. A vitát az ülésteremben figyelő kancellárhoz fordulva azt kérdezte: „Ön nem hálás Edward Snowdennek?”
Gregor Gysi, a Baloldal frakcióvezetője is sürgette a vizsgálóbizottság megalakítását és Snowden meghallgatását. Úgy vélte, az amerikai informatikus Nobel-békedíjat érdemel.
Az ügyvezető német kormány elutasítja Edward Snowden befogadását. Az NSA volt alkalmazottja – akit az Egyesült Államokban bíróság elé akarnak állítani – a berlini vezetés szerint nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.
