A tantervek terjedelmesek, a szakirodalom pedig elöregedett, kevés a kollégium, kicsi az ösztöndíj, magasak azonban az ösztöndíjfeltételek, nyilatkozta a nemzetközi diáknap alkalmából Bojan Vojinović, a Szerbiai Diákunió elnöke. Kiemelte, hogy az elmúlt 35 évben egyetlen új kollégiumot sem nyitottak meg, a szülők rossz anyagi körülményei miatt pedig a diákok nem tudnak albérletet fizetni. A kollégiumok díja 30 százalékkal magasabb lett, de az ösztöndíjak nem változtak.
– A rendszertelenül érkező ösztöndíj 6100 dinár, miközben a kollégiumi ellátásért 7 ezer dinárt kell fizetni – mondta Vojinović.
Hozzátette, hogy 9-es átlag szükséges az ösztöndíjhoz, a diákunió szerint azonban a 8,5-es is elég lenne. Szavai szerint óriási a harc a kollégiumi ellátásért, Nišben és Újvidéken átlagban három diák jelentkezik egy kollégiumi helyre.
– Kollégiumépítési alapot kellene létrehozni, amelybe az oktatásügyi minisztériumon kívül az egyetemek és az önkormányzatok is csatlakoznának, hogy az oktatás ne csak a gazdagok kiváltsága legyen – ismertette Vojinović a Diákunió javaslatát. Hozzátette, hogy az illetékesek rendszerint figyelmen kívül hagyják a diákok javaslatait.
A nemzetközi diáknapon világszerte az 1939-es eseményekre emlékeznek. Október végétől a prágai diákok békés demonstrációkat tartottak a náci megszállók ellen: november 17-én Hitler parancsára bezárták az összes cseh- és morvaországi egyetemet, kivégeztek kilenc diákvezetőt, 1200 professzort és hallgatót pedig koncentrációs táborba hurcoltak. 1989-ben ugyanezen a napon a diákok által szervezett megemlékezéssel és a kommunista párt elleni tiltakozással kezdődött a csehszlovákiai bársonyos forradalom.
