2024. április 26., péntek

Az igazság a helyes út

Vladimir Pavićević: A jelenleg ellenzékből politizáló köztársasági parlamenti pártok hiteltelenné váltak

Köztársasági parlamenti választások legkésőbb 2014 februárjában vagy márciusában; Szerbiát tiszteletreméltó országgá kell tenni; Az ország jelenleg kétségbeejtő helyzetben és állapotban van; Az aktuális összetételű kormány hatalomra jutását követően kiszélesedett az agresszió tere; Széthullott a biztonsági és az igazságügyi rendszer; A hatalom médiazárlattal akadályozza bizonyos ellenzéki pártok szereplését; A hatalom Tadić marketingjellegű politikáját folytatja... Ezekről és számos kapcsolódó témáról tartott előadást Szabadkán Vladimir Pavićević, az Új Párt alelnöke, aki elektronikus levél formájában válaszolt lapunk kérdéseire.

A köztársasági kormány megszorító intézkedései közül melyek azok, amelyeknek lehet eredménye, és melyek azok, amelyek eleve sikertelenségre ítéltettek?

– Pártunk egy nappal az intézkedéscsomag bemutatását követően kifejtette, hogy a kormány célt tévesztett. Egyrészt nem átfogó reformprogramról van szó, másrészt pedig minden egyes intézkedés problematikus. Vegyük példának okáért a szolidáris adót: az intézkedés mentén csak jelentéktelen összeget lehet megtakarítani, ugyanakkor rendkívül igazságtalan és alkotmányellenes. Pártunk az alacsonyabb áfakulcs emelését sem tartja helyesnek, hiszen emiatt a legszegényebbek a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe kerülnek, valamint felgyorsul a recessziós spirál. A legszegényebbek számára hatalmas terhet fog jelenteni, hogy megnövekszik a kenyérre, a tejre, az étolajra és a gyógyszerekre számított áfa. A kormány még mélyebb nyomorba taszítja a szegényeket. Ez pedig tűrhetetlen!

Hogyan oldaná meg az Új Párt Szerbia gazdasági, pénzügyi és költségvetési problémáit?

– Már alapító közgyűlésünkön bemutattuk pártunk gazdasági programját, amelyben az ÚP a gazdasági növekedés, a bölcs szociális politika és a közpénzek felelősségteljes költésének fontosságát hangsúlyozza. A foglalkoztatottságot a magánkezdeményezések fokozásával kellene növelni. Ahelyett, hogy állami támogatást utalnak ki a magánszférának, az államnak lehetővé kellene tennie, hogy a magánvállalkozók nyereségesen fektethessék be pénzüket. A munkavállalással kapcsolatos feltételeket rugalmasabbá tennénk és alacsonyabb adót szabnánk ki a munkára. A szociális politikának a legszegényebbek életét kellene élhetőbbé tennie. Az aktuális helyzet igazságtalan, hiszen nincsen rendjén, hogy a szegények és a gazdagok egyaránt államilag támogatott kenyeret vásárolhatnak.

Hogyan értékeli a november 3-án megtartott koszovói helyhatósági választásokat, valamint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének folyamatát?

– Örvendetesnek tartjuk, hogy Belgrád párbeszédet folytat Pristinával, hiszen ennek kellene stabilizálnia a helyzetet Szerbiában és a régióban. Ugyanakkor a helyhatósági választások folyamata Észak-Koszovóban megerősítette, hogy a jelenlegi összetételű kormány hiteltelen az ott élő szerbek számára. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen Aleksandar Vučić korábban tizenöt évig arról igyekezett meggyőzni a koszovói szerbeket, hogy az albánok a legnagyobb ellenségeik. Vučić most azt hiszi, hogy néhány hónap leforgása alatt újraprogramozhatja az ottani szerbek agyát. Ez lehetetlen. A demagógia és a populizmus helyett őszintén színt kell vallani a koszovói szerbek előtt, hogy mik Milošević, Šešelj és Vučić kilencvenes évekbeli megbukott Koszovó-ügyi politikájának a következményei. Enélkül a konfliktust csak befagyasztják, de nem oldják meg, erre pedig senkinek nincsen szüksége.

Hogyan akadályozhatta volna meg a szerb kormány, hogy Kosovska Mitrovica északi részén ne történjenek incidensek a választások napján?

– Vučić és Ivica Dačić elmulasztották elmagyarázni az észak-koszovói szerbeknek, hogy mik a brüsszeli megállapodás következményei. A megállapodás aláírásával Vučić és Dačić elismerték Koszovó államiságát, valamint elfogadták annak a lehetőségét, hogy albán nemzetiségű elnöke legyen a Koszovóban élő szerbeknek. Képmutató, hogy nem sokkal a választások előtt fenyegetni kezdték a szerbeket, hogy ha nem mennek el szavazni, akkor Kosovska Mitrovicában albán nemzetiségű jelölt kerül a polgármesteri tisztségre. Pedig korábban ők maguk fogadták el, hogy a koszovói szerbek államfője Atifete Jahjaga legyen. Vučić és Dačić úgy tesznek, mintha semmiről nem tudnának, a tudatlanság fátylával takaróznak, manipulációik azonban falnak ütköztek a helyhatósági választások napján. Mindez a felelőtlen magatartás és a politika marketing jellegű értelmezésének a következménye.

Szükségesnek tartja-e a demokratikus elveket valló ellenzéki pártok valamilyen jellegű csoportosulását?

– Erre mindenféleképpen szükség van. Az ellenzéki pártoknak minél több témával kapcsolatban közös nevezőre kellene jutniuk. Van azonban egy gond a jelenleg ellenzékből politizáló parlamenti pártokkal: elveszítették hitelességüket. A Liberális Demokrata Párt sokat tévedett, ezért 2012-ben Belgrádban nem sikerült átlépnie a választási küszöböt, pedig korábban a fővárosban volt a legerősebb. Ma az LDP Vučićtyal flörtöl. A másik oldalon ott a Demokrata Párt. Utóbbinak másfél év után sem sikerült kihevernie az egyébként megérdemelt választási vereséget. A DP vezetősége nem fogta fel, hogy változatlanul rossz politikájukkal nem érhettek volna el jobb eredményt. Đilas Tadić helyére lépett, ezenfelül azonban semmi nem változott a DP berkeiben. Pártunkat a Vučić és Dačić vezette kormány ellen indítandó hadjárat generátoraként és vezetőjeként éljük meg, hiszen szakmájukban elismert, jó hírű embereket sikerült magunk mögé állítanunk és Szerbia problémái megoldásának témájában mélyreható programokat dolgoztunk ki.

Produkálhatna-e az ellenzéki összefogás akkora erőt, mint annak idején a Szerbiai Demokratikus Ellenzék?

– Napjainkban semmi szükség egy DOS-hoz hasonló csoportosulásra. Új körülmények között és új korban élünk. Éppen ezért az ÚP a voždovaci községi választásokon önálló listával fog indulni. A korábbi évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a választási koalíciók tiszta átverésnek számítanak a választópolgárok szempontjából. Egyedül mérettetjük meg magunkat, egyebek mellett tesztelés céljából, hogy meglássuk, fogékonyak-e a polgárok az Új Párt új politikájára.