Általános sztrájkkal fogadták a görögök a múlt héten az Athénba visszatérő külföldi hitelezők, azaz az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőit, akik elégedetlenek a balkáni országot évek óta fojtogató válság megszüntetésére javasolt reformok tempójával. Az ellenzék – élén a radikális baloldali pártszövetséggel, a Szirizával – még a munkabeszüntetésnél is nagyobb meglepetést akart okozni a hitelezőknek: bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen.
A kezdeményezés azonban tegnapra virradóra elbukott a háromszáz fős parlamentben; amelynek közelében több ezren tüntettek a kormányzati megszorítások, a további nadrágszíjmeghúzás ellen. Az ellenzék és a tüntetés nyomása ellenére a képviselők minimális többséggel bizalmat szavaztak az Antonisz Szamarasz miniszterelnök vezette konzervatív-baloldali koalíciós kormánynak. (A szavazáson derült ki, hogy a kormánynak már csak három fős többsége maradt a parlamentben; pozíciója tehát nagyon ingataggá vált.). Így a külföldi hitelezőknek nem kellett megszakítaniuk athéni látogatásukat, s a kormány képviselőivel tegnap is folytathatták az egyezkedést a válság ellen alkalmazandó további intézkedésekről.
Az ellenzék, illetve a Sziriza épp a szigorú megszorítások miatt akarta megbuktatni a Szamarasz-kabinetet. Az alkalmat viszont nem a hitelezők látogatása szolgáltatta, hanem az az akció, amelynek során a minap a rendőrség megszállta a közszolgálati rádió és televízió (ERT) athéni épületét. A művelet részeként a rendőrök kizsuppolták az épületben hónapok óta tartózkodó tüntetőket és a – műsorokat illegálisan készítő – volt alkalmazottakat, akiknek még júniusban mondott fel az állam, miután megszüntette az intézmény működését.
Az ellenzék parlamenti támadásának összeomlása után a Szamarasz-kormány folytathatja a munkát. A bizalmi szavazás után a miniszterelnök kijelentette, hogy Görögország hamarosan leküzdi a válságot, amely az utóbbi években rengeteg gondot okozott az államnak és a lakosságnak is. A kormányfő és pénzügyminisztere, Jannisz Szturnarasz azzal igyekszik nyugtatni a megszorítások miatt felháborodott, türelmetlen és dühös görögöket, hogy nem lesz több népszerűtlen intézkedés, tehát fizetés- és nyugdíjcsökkentés sem.
A hitelezők alighanem másként vélekednek. Az EU és az IMF küldöttsége egyébként is csak hosszas egyeztetés után tért vissza tárgyalni; nem sok hiányzott, hogy lemondják az athéni utat. Az ok prózai: az EU és az IMF szakértői több milliárd eurós „lyukat” találtak a 2014-es görög költségvetésben, amelyről Athén azt állítja, hogy „csak” 500 millió eurós lesz a hiánya. A hitelezők nem engedélyezik a deficitet, kiegyensúlyozott költségvetést várnak a görög kormánytól, amely emiatt – bár jelenleg még ellenkezik – akár további költséglefaragásra, vagyis megszorításokra és állami alkalmazottak elbocsátására is kényszerülhet.
Ráadásul lehet, hogy ez sem lesz elegendő a helyzet normalizálásához, vagyis a hatalmas államadósság leküzdéséhez. Brüsszelben már nyílt titok, hogy Görögországnak (a már megítélt 240 milliárd eurón felül) további legalább tízmilliárd euró hitelt kell biztosítani a talpra álláshoz. Erről egyelőre nem szívesen beszél senki sem nyilvánosan. A brüsszeli döntéshozók meg akarják várni a 2014. májusi európai parlamenti választások befejezését. Utána viszont szinte bizonyosan vissza kell térni a görög államadósság problémájához. Az már most nyilvánvaló, hogy a voksolás után valamilyen módon végre megnyugtatóan kell rendezni a görög államadósság ügyét.
A hitelezők képviselői egyelőre arról egyeztettek Athénnal, hogy milyen feltételekkel utalják át a Görögországnak korábban jóváhagyott, összesen 240 milliárd euró értékű mentőhitel következő, egymilliárd eurós részletét. A tét nagy, ugyanis a súlyos és krónikus pénzhiánnyal küszködő euróövezeti válságországban az egymilliárd eurós részlet folyósítása nélkül nem tudnák kifizetni az állami alkalmazottak bérét, sem a nyugdíjasok járandóságát.
Görögországnak azért hagyott jóvá az EU és az IMF (az utóbbi években) 240 milliárd euró hitelt, hogy elkerülje az államcsődöt. Athénnak cserébe szigorú takarékossági intézkedéseket és reformokat kell bevezetnie. Ez részben már megvalósult, és emiatt a gazdaság mély válságba sodródott, rekordmagasságba szökött a munkanélküliség, az életszínvonal pedig óriásit zuhant, országszerte hatalmas társadalmi elégedetlenséget váltva ki.
A Sziriza vezette radikális baloldali ellenzék a napokban, ahogyan korábban is, élesen tiltakozott a megszorítások ellen. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője azzal vádolja a kormányt, hogy tönkreteszi az országot, ahol (szerinte) a lakosság többsége így is nyomorog és kétségbeesett. Az ellenzéki párt ezért előrehozott parlamenti választást sürget. Szamarasz kormányfő azzal vágott vissza, hogy az ellenzék politikája téves, elhibázott, és zsákutcába vezet.
