2024. március 28., csütörtök

Hackervalutáért kávét is adnak

Az FBI amerikai titkosszolgálat október elején lecsapott a 2011-ben alapított Silk Road webshopra. Üzemeltetőit letartóztatta, a virtuális boltot pedig felszámolta. Elsősorban azért, mert tiltott termékekkel kereskedett (pl. drogot is, fegyvert is árult), ráadásul egy különleges, és a hatóságok szemében még gyanús virtuális, tehát a fizikai valóságban nem létező pénzt, a bitcoint is elfogadta.

A hajsza tehát nemcsak az amerikai netes bolt ellen irányult, hanem az ott szívesen látott – úgynevezett nyílt forráskódú digitális – fizetőeszköz ellen is, melyet a hatóságok sokszor csak hackervalutának, alvilági pénznek neveznek. Talán indokolatlanul, mert ez az alternatív fizetőeszköz teljesen hétköznapi, polgári célokra is megfelel, és egyre nagyobb teret hódít az átlagemberek körében.

Erre utal az is, hogy október végén a kanadai Vancouver egyik kávézójában üzembe helyezték a világ első bitcoin bankautomatáját. A kávézó vendégei ezzel a virtuális pénzzel fizethetnek az elfogyasztott italért, ételért.

Bár a bitcoin már öt éves, eddig főleg a maffia használta – például ezzel lehetett fizetni a kábítószerért a Silk Road webes üzletben, amíg az FBI be nem záratta. Kivétel azért akadt már a múltban is. Londonban például bitcoinnal már régóta lehet fizetni több étteremben is. A PayPal pénzküldési, fizetési (számla)rendszer is elfogadja, de csak kisebb értékű megrendeléseknél. A gyakran a kínai Google-nak is nevezett Baidu internetes kereső a közelmúltban közölte: néhány szolgáltatását már bitcoin leperkálása után igénybe lehet venni, a közkedvelt eBay aukciós portál pedig azt tervezi, hogy a jövőben különböző virtuális pénznemeket is elfogad fizetőeszközként.

A müncheni székhelyű internetes Fidor Bank képviselője nemrég jelezte, hogy hagyományos szolgáltatásaik mellett (ügyfeleiknek) bitcoin egyenleget is kínálnak egyes számlakonstrukciókban. Az új banki szolgáltatás törvényes, hisz a német kormány fizetőeszközként ismerte el a bitcoint. A tengerentúlon is történt némi előrelépés: Texasban a bíróság egy bitcoin alapú visszaélést gazdasági bűncselekménynek tartott, s így – közvetve ugyan, de mégis – pénznek minősítette a virtuális valutát, amelynek a lehetőségeit az USA-ban lázasan elemzik a kockázati tőkével foglalkozó cégek is.

A bitcoin elnevezés nem csak a virtuális pénzre vonatkozik, hanem a hozzá tartozó szoftverre, és a segítségével létrehozott hálózatra is. A virtuális fizetőeszközt 2009 januárjában bocsátotta ki – valószínűleg álnéven – a japán Satoshi Nakamoto programozó, néhány hónappal a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanása után. Kizárólag elektronikus pénzről van szó, amely nem létezik sem nyomtatott (bankjegy), sem vert (pénzérme) formában. Ezért kriptopénznek, virtuális valutának, digitális devizának is nevezik, amelyhez „bányászattal” és néhány tőzsdén (pl. Mt.Gox, Bitstamp, BTC-E, BTC China, Coinfloor) lehet hozzájutni.

Aki nem akar tőzsdézni, maga is készíthet (generálhat) ilyen pénzt, a „bitcoin-bányász” programmal. Ha valaki ezt a programot futtatja a komputerén, a hálózat számára nyújtott számítási kapacitásért (egy szerver, vagy számítógép működtetéséért) cserébe generálhat magának „bitgarast”. Ha rendelkezésre áll a megfelelő szoftver – minimális technikai tudással – bárki előállíthat bitcoint, és létrehozhat saját számlát a számítógépén, utána pedig utalhat és fogadhat is ilyen pénzt.

Az így létrehozott valuta titkosított csatornákon online fizetésekre használható, sok virtuális üzlet, kereskedő is elfogadja. Hamisítani lehetetlen, mennyisége pedig véges. Ezért állítólag olyan ritka, mint az arany, elvben nem veszít értékéből, s inflációt sem gerjeszt.

Az elektronikus pénz azért is különleges, mert nincs állami kibocsátója, és (egyelőre) központi bank, vagy hatóság sem ellenőrzi, felügyeli.

Ráadásul a pénz útja követhetetlen, mivel a rendszer teljes névtelenséget biztosít a felhasználóknak (tulajdonosoknak, üzletfeleknek), a hagyományos bankrendszeren kívül történő tranzakcióknak pedig nem marad semmiféle nyomuk. Sőt, adózni sem kell utánuk. Egyelőre. Ha valaki meg akarná adóztatni, megtehetné, de erre a jövőben kerülhet sor, ha általánosan elterjed a használata, ebben azonban sokan kételkednek.

Az elektronikus pénz értéke (árfolyama) az elmúlt években folyamatosan emelkedett, bár néha voltak nagy ingadozások, visszaesések és emelkedések is. A virtuális pénz kezdetben öt centbe került, 2012-ben tíz, 2013 elején pedig már húsz amerikai dollárba. A 2013-as márciusi ciprusi válság után egy bitcoin már csaknem 150 dollárt ért. Áprilisban megdöntötte minden addigi rekordját, egy egység 270 dollárba került. Ezután összeomlott az árfolyama, a virtuális devizáért egy ideig csak hetven dollárt adtak, később sokkal többet. Jelenleg már történelmi csúcson áll: 330 dollár körül mozog az árfolyama.

A bitcoint néhány erre specializálódott virtuális devizatőzsdén és online „pénzváltónál” lehet dollárra, esetleg néhány más valutára át- vagy visszaváltani; fizetésnél leginkább bizonyos online szolgáltatók fogadják el. Legnagyobb tőzsdéjét, a tokiói Mt.Goxot (amely a cyber-deviza csaknem 62 százalékát kezeli) hackertámadás érte áprilisban, amikor a pénznem értéke hirtelen felugrott.

Sokan az új digitális aranyként tartják számon a bitcoint, elsősorban a vele járó pénzügyi szabadság miatt. Sokan azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem olyan fényes ez a virtuális pénz, mint amilyennek tűnik. A kétkedők szerint egyáltalán nem tudni, mi biztosítja a pénz fedezetét, a vásárlóerejét, sőt az sem világos, hogy kik állnak mögötte. Az viszont egészen biztos, hogy nincs mögötte gazdasági teljesítmény, sem kötelezhető személy.

Ez még nagyon komoly problémákat okozhat a gazdaságoknak, ha széles körben elterjedne a használata. A hitetlenkedők azt is gyakran megemlítik, hogy a bitcoin ritkasága egyáltalán nem garantálja az értékét, még kevésbé az, hogy tömegek hisznek benne. Ha pedig a globális bitcoin-nyilvántartás sérül vagy meghibásodik, egy ilyen virtuális pénzegység többször is elkölthető. Ez normál esetben nem fordulhat elő. Sőt, a rendszer sérülékenységét kihasználva – amire már volt példa – a szemfüles „ügyfelek” plusz bitcoinokat szerezhetnek maguknak, illetve a számítógépben tartott pénztárcafájljuknak.

A hatóságok és a szkeptikusok fanyalgása ellenére az utóbbi időben egyre nagyobb szakmai figyelem irányul a technológiáját tekintve forradalminak gondolt fizetési eljárásra. Az elmúlt hónapokban mind több ország szakmai szervezete foglalkozott a bitcoin felhasználási lehetőségeivel. Talán nem véletlenül, hiszen a láthatatlan pénz egyre közelebb kerül ahhoz a kritikus tömeghez, amikor az emberek már elkezdik tömegesen és naponta használni.

A válságos idők is jót tesznek a bitcoin népszerűségének, hisz a fennálló nemzet(köz)i pénzügyi rendszerekről, illetve azok működtetőiről az utóbbi években már sok hajmeresztő és elképesztő hibára, hiányosságra és mulasztásra derült fény.