2024. március 29., péntek

Murszi jövőre felel

Kairóban elnapolták a megbuktatott elnök perét – Sokan félnek kimenni az utcára

Hiába készült a bíróság, a tervezett időben nem kezdődhetett meg a katonai államcsínnyel júliusban megbuktatott Mohamed Murszi egyiptomi elnök tegnapra meghirdetett és nagy érdeklődéssel várt pere. A kétórás késéssel megkezdett kairói tárgyalást sem lehetett azonban megtartani, el kellett napolni. Elsősorban azért, mert a volt elnök a tárgyalóteremben nem akarta magára ölteni a rabruhát, megkérdőjelezte a bíróság illetékességét, vádlóinak pedig Egyiptom törvényesen megválasztott államfőjeként mutatkozott be. Ráadásul 14 másik vádlott-társával együtt énekléssel és bekiabálásokkal zavarta a bíróság munkáját.

Murszi (középen) megérkezik a tárgyalásra (Fotó: Beta/AP)

Murszi (középen) megérkezik a tárgyalásra (Fotó: Beta/AP)

Kairóban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a tárgyalás miatt. Mindazonáltal az exelnök hívei több helyszínen tüntettek az egyiptomi fővárosban, beleértve a bírósági tárgyalás épülete előtti területet is. A tüntetők az országot jelenleg irányító ideiglenes kormány, a hadsereg és a Murszi megbuktatását irányító Abdel-Fattah asz-Szíszi táborok, védelmi miniszter ellen tiltakoztak. (A fő hatalom a tábornok kezében van.). A tömeg ugyanakkor a 62 éves Murszi elengedését és azt is követelte, hogy helyezzék vissza elnöki tisztségébe, amelyet a tavaly tartott első szabad választáson nyert el.

A bíróság nem tervez ilyesmit. Ellenkezőleg, a per folytatására készül 2014. január 8-án.

Az első szabadon választott egyiptomi elnökkel együtt további 14 személy is a bíróság elé került; mindannyian a Murszit támogató (de szeptemberben betiltott) konzervatív iszlamista Muzulmán Testvériség tagjai, illetve tisztségviselői.

Amióta a hadsereg – az ellenzék nyomására – július elején eltávolította a hatalomból, Murszit a bíróságon lehetett először látni ismét nyilvánosan. Az államcsíny óta a hadsereg titkos helyen őrzi, vádlott-társait pedig a börtönben, ahová a hatóságok szeptember óta a Muzulmán Testvériség több mint kétezer tagját zárták már be. (A puccs után a hatalom kiterjedt hajtóvadászatot indított a Muzulmán Testvériség tagjai után; az iszlamista szervezetet betiltotta és elrendelte vagyonának elkobzását is.) A hadsereg azért buktatta meg Murszit – beiktatása után egy évvel –, mert tömegek tüntettek (túlzott vallásos) politikája, tehetetlen és alkalmatlan iszlamista kormánya, a romló életszínvonal és a rossz gazdasági helyzet ellen.

Murszit a négy hónapos fogsága alatt többször kihallgatták, de ügyvéd jelenléte nélkül családtagjaival sem találkozhatott, csak néhányszor beszélhetett velük telefonon. Kétszer fogadhatott külföldi politikusokat, közöttük Catherine Ashtont, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.

A tárgyalás helyszínére, a kairói rendőrakadémiára katonai helikopteren szállították Murszit, a másik 14 vádlott pedig páncélozottat járműveken „érkezett”, szintén számottevő biztonsági kísérettel. Mindegyiküket erőszakra való felbujtással vádolják egy tavaly decemberi halálos incidens miatt, amelyben a Murszi ellen tüntetők közül heten (más források szerint legalább tízen) vesztették életüket. Ha a vádban bűnösnek találják az exelnököt, akár halálra is ítélhetik.

A hatóságok szigorúan őrzik a rendőrakadémiát és körzetét, a biztonságra több tízezer katona és rendőr ügyel, a levegőből helikopterek figyelik a környéket. Az épülethez vezető utat lezárták, hogy megakadályozzák Murszi híveinek tömeges felvonulását és zavargások kirobbanását. A Murszi-pártiak ugyanis az elnök megbuktatása óta folyamatosan követelik visszahelyezését a tisztségébe. A megmozdulások többször véres összecsapásokba torkolltak, amelyekben a nyár dereka óta már több mint ezren meghaltak, és csaknem hétezren megsebesültek.

Helyszíni jelentések szerint a csaknem húszmillió lakosú Kairóban tegnap sokkal kevesebb ember és autó volt az utcákon, mint egy átlagos hétköznap. Sokan alighanem azért maradtak otthon, mert erőszakos tüntetésektől féltek. A Murszit támogató iszlamista erők nemrég ugyanis bejelentették: a bírósági eljárás miatt tiltakozni fognak a hadsereg és az ellenőrzése alatt álló átmeneti kormány ellen. A betiltott Muzulmán Testvériség azt állítja, hogy a hatalom koholt vádak alapján akarja elítélni Murszit.

Az ügyről tegnap véleményt nyilvánított Carl Bildt is. A svéd külügyminiszter Twitter-üzenetében azt írta, hogy az Európai Unió a politikai foglyok – közöttük Mohamed Murszi – szabadon engedését kéri az egyiptomi hatóságoktól.