Csehországban egymásnak esett az október végén tartott előrehozott parlamenti választáson győztes ellenzéki szociáldemokrata párt (ČSSD) vezetősége. Az ok: a vártnál sokkal gyengébb választási szerepelés. Ezért most házon belül keresik a felelőst, aki több magas rangú szociáldemokrata politikus szerint Bohuslav Sobotka pártelnök.
A belső vita miatt a párt képtelen a legfontosabb feladatára összpontosítani: a kormányalakításra, illetve az ahhoz szükséges koalíciós partnerek megtalálásra. A számításba vehető pártok közben türelmetlenül várják a ČSSD-n belüli vita és viszálykodás lezárását, csak ezután hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni és az új kormányról tárgyalni.
A szomszédos Ausztriában sem kapkodja el a kormányalakítást a szeptember végén tartott parlamenti választás győztese, a kormányzó szociáldemokrata SPÖ és a mögötte végző eddigi koalíciós társ, a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP). Bár a két párt sok szavazatot vesztett a legutóbbi választáshoz képest, mégis képesek biztosítani a (vékonyka) kormányzati többséget. A koalíciós pártok iránt a választáson azért mérséklődött a lelkesedés, mert a választók – bár jól élnek, és az euróövezetben oly sok gondot okozó munkanélküliség sem sanyargatja őket – reformokra, változtatásokra vágynak.
A rossz választási eredményen mégsem kapott hajba az SPÖ és az ÖVP, jóllehet vezetőik aligha elégedettek a megszerzett szavazatokkal, illetve parlamenti helyekkel. A két párt együtt a szavazatok 50,9 százalékát szerezte meg, ami a 183 tagú alsóházban összesen 99 képviselői helyet jelent.
Igaz, a két párt vezetése – a szeptember 29-én megtartott voksolás után – csaknem egy hónapig várt arra, hogy megkezdje az egyeztetéseket és az egyezkedést a további együttműködésről, az új kormány megalakításáról. A várakozás oka részben az volt, hogy Heinz Fischer államfő csak a választás után tíz nappal kérte fel Werner Faymann SPÖ-elnököt, eddigi kancellárt (miniszterelnököt) az új kormány megalakítására. Faymann már akkor jelezte, hogy csakis eddigi koalíciós partnerével, a jobbközép ÖVP-vel kíván tárgyalni az új kabinet megalakításáról. Ez azt jelenti, hogy megegyezés esetén (ami szinte biztosra vehető) Ausztriában marad a nagykoalíció, vagyis a legnagyobb jobbközép párt (ÖVP) és a legerősebb balközép politikai alakulat (SPÖ) szövetsége.
A koalíciós tárgyalás elvben nincs időhatárhoz kötve, de a napokban mindkét párt jelezte: karácsonyig szeretne megegyezni, hogy az új kabinet tagjai néhány nappal később letehessék a hivatali esküt, és megkezdhessék a kormányzást. Egy új típusú közös kormányzást, mert a régi már nem folytatható.
Az új kormányzati stílus mellé alighanem az eddigitől jócskán eltérő együttműködési formákat is találni kell, akár keserves kompromisszumok árán is. Új játékszabályok kellenek, hisz mind az ÖVP mind az SPÖ sokat veszített korábbi pozíciójából. Ehhez azonban mindkét félnek komoly engedményeket kell tenni több területen.
Szakértők szerint a gazdasági válságot sikeresen átvészelő Ausztria új kormányának mindenképpen neki kell látnia a közigazgatás, valamint a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjához. A koalíciós tárgyalásokon ezért több nagy területen kemény kompromisszumok szükségesek. Az egyik az adó-, a másik az iskolai reform. Az adóreformban mindkét párt egyetért. Az ÖVP és az SPÖ is csökkentené a bérek járulékait, hogy megőrizhessék az ország versenyképességét. Az SPÖ a legrövidebb időn belül nekilátna a feladat megvalósításához. Az ÖVP azonban megvárná a gazdasági növekedés felpörgését.
A nyugdíjkorhatár megváltoztatása szintén az új kormányra vár. Ausztriában ugyanis az európai átlagnál jóval korábban, már 58-59 évesen mennek nyugdíjba a munkavállalók, ebből kfolyólag elkerülhetetlennek tűnik a korhatárnövelés. Erről szintén meg kellene egyezni a koalíciós tárgyalásokon.
