Október 31-én, a reformáció évfordulóján tartott ünnepi istentisztelet keretében tegnap a bácsfeketehegyi evangélikus templomban leleplezték és megáldották Dolinszky Árpád néhai evangélikus püspök emléktábláját. Dolinszky Gábor püspökhelyettes az emléktábla megáldása előtt elmondta, hogy azért éppen a bácsfeketehegyi templomban állítottak neki emléket, mert hihetetlen erővel munkálkodott a templom felújításán, és álma, hogy a templom lassan életre kel, valóra is válik, hiszen mind gyakrabban van istentisztelet, nemrégiben megtartották az első esküvőt és tavaszra keresztelőt is tartanak.
Az ünnepi istentiszteleten, amelyen jelen volt többek között Korsós Tamás, a szabadkai magyar konzulátus főkonzulja, Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke, Józsa László, a Szekeres Alapítvány elnöke, a református testvéregyház részéről pedig Orosz Attila esperes, Móricz Árpád lelkész és Szilágyi Zoltán, a kolozsvári egyetem ötödéves református teológus hallgatója, Dolinszky Márta hirdetett igét. Beszédében a hit, a Krisztus melletti bizonyságtétel aktualitását hangsúlyozta, kiemelvén, hogy a reformátorok erre is példát szolgáltak, azt vallották, hogy a halálfélelmet csakis istenfélelemmel lehet legyőzni. Az istentiszteletet követően emlékfát ültettek a templom mellett.
A református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Orosz Attila esperes szólt arról, hogy a reformátusok egyik legfontosabb ünnepe újra kezdi elnyerni jelentőségét. Az október, mint mondta, a magyarság szempontjából nagyon jelentős hónap, ünnepek és gyásznapok váltják egymást, de ezek mégis jól megférnek egymás mellett, hiszen az Úr is adott sötétséget és fényt is, hogy remény is legyen az emberekben. Arra is emlékezni kell, hogy nem csak a középkor volt „sötét”, a legújabb kor is a diktatúrák kora volt, amikor az egyház szinte a katakombákba kényszerült.
A reformáció 496. évfordulója alkalmából tartott előadást szerdán este a könyvtár szervezésében Margit István bácsfeketehegyi származású, Pécelen élő szerkesztő, levéltáros a reformáció délvidéki elterjedéséről. Előadásában kiemelte, hogy a lutheri tanokról Magyarországon nagyon gyorsan értesültek. A Nyugaton tanuló fiataloknak köszönhetően egy évre, miután Luther kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, lefordították magyar nyelvre. Délvidéken a reformáció meghatározó egyénisége Sztárai Mihály volt, aki elsősorban Baranyában tevékenykedett és az általa alapított gyülekezetek nagy része a mai napig fennmaradt.
