Több mint egy évtizede annak, hogy a hazai jogszabályok közé is bevették azt az európai előírást, mely szerint az ivóvíz literenkénti arzéntartalma nem haladhatja meg a 10 mikrogrammot, a vajdasági települések azóta is küszködnek a problémával. Bizonyos községekben és falvakban végzett vizsgálatok sorra kimutatták, hogy a vízben lévő arzéntartalom túllépi a megengedett értéket, és értesítették a lakosságot, hogy a víz nem alkalmas a fogyasztásra. Legutoljára a Zombor községhez tartozó falvakban vezették be a tilalmat.
Az önkormányzatok különféle módokon reagáltak a problémára. Apatin adósságba verte magát, és vízgyárat épített, Szabadka egy kísérleti projektumba kezdett. A magyarkanizsai községhez tartozó Kispiacon egy arzénmentesítő berendezést helyeztek üzembe, ökokutakat építettek, többmilliós beruházást jelentő vízgyárak projektumait készítették el.
Tíz évvel később azonban még mindig akadnak olyan falvak, ahol ciszternákkal viszik a vizet a lakosságnak. Kezdetben az emberek ballonokban hordták a ciszternából a vizet, a kutaknál töltötték meg azokat, vagy megvásárolták az ivóvizüket, belefáradtak azonban, hogy ilyen körülményesen jussanak tiszta vízhez. Az évek folyamán szinte elfeledkeztek a tilalomról, sokan visszatértek a meglévő vízhálózathoz, s a csapból folyó vizet fogyasztják és használják főzéshez. Az utóbbi időben a vízgyárak kiépítésének terveibe már azt az elképzelést is beleveszik, hogy ezeket regionális szinten összekössék, és azokból a régiókból, ahol az ivóvíz minősége megfelelő, ellássák azokat a területeket is, ahol a magas arzéntartalom problémát jelent.
A szabadkaiak egészséges ivóvizet fogyasztanak, amíg ugyanis a korábbi években a víz literenkénti arzéntartalma 0,10 milligramm volt, a vízgyár kiépítése után ezt az értéket sikerült 0,01 milligrammra csökkenteni, ami megfelel az európai standardoknak is. Egyes peremvárosi településeken azonban még mindig magas arzéntartalmú vizet fogyasztanak a polgárok, akik főleg az artézi kutakból nyerik a vizet. Csantavér és Višnjevac kivételével a nyers vízben megnövekedett arzénkoncentrációt észleltek Szabadka területén is.
Királyhalmán egy kísérleti berendezést helyeztek üzembe, mely a nyers vizet biológiai úton, vegyszerek használata nélkül tisztítja meg. Ilyen módon nemcsak az arzént távolítják el, hanem a vasat és az ammóniát is. Melléktermékként iszap keletkezik, mely vasat tartalmaz, az arzén viszont a szűrőben marad, így az iszapot a környezetre káros következmények nélkül lehet tárolni. A berendezés a környező falvakat, azaz Hajdújárást és Ludast is tiszta, minőségi ivóvízzel látja el.
