A szerb kormány még ebben az évben módosítani fogja az állattakarmányban megengedett aflatoxin-mennyiségről szóló rendeletet. A tejben megengedett aflatoxin-mennyiségről szóló rendeletet jövőre módosítja a kormány, vagyis a jelenlegi literenkénti 0,5 mikrogrammról 0,05 mikrogrammra csökkenti a megengedett határértéket, jelentette be kedden Brüsszelben Dragan Glamočić mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási miniszter. Elmondta, hogy ezzel a szerbiai szabályozás ismét összhangba kerül az európai mércékkel. A miniszter arról is beszámolt az Európai Bizottság illetékeseinek, hogy az idei termés nem szennyezett aflatoxinnal.
A tejben megengedett aflatoxin-mennyiségről szóló rendeletet jövőre módosítja a kormány, vagyis a jelenlegi literenkénti 0,5 mikrogrammról 0,05 mikrogrammra csökkenti a megengedett határértéket (Fotó: Molnár Edvárd)
Miután az idén év elején kiderült, hogy a tavaly termett kukorica, illetve az állattakarmány aflatoxin-szennyezettsége miatt az országban gyártott tej nem felel meg a követelményeknek, a szerb kormány úgy oldotta meg a problémát, hogy az idén február végén módosította a rendeletet, amelynek értelmében 2011-től, összhangban az uniós követelményekkel, a tej literjében legfeljebb 0,05 mikrogramm aflatoxin lehetett. Emiatt jelenleg a literenkénti 0,5 mikrogramm szennyezettség a megengedett. Februárban a kormány illetékesei ígéretet tettek, hogy a rendeletet, illetve a megengedett határértéket néhány hónap múlva lefelé fogják módosítani.
A tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási minisztérium kérésére az idén májusban az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának laboratóriumában 59 tejmintát vizsgáltak aflatoxin jelenlétére. Az aflatoxin-szennyezettség két mintában még a megengedett literenkénti 0,5 mikrogrammnál is nagyobb volt, kilenc minta kivételével pedig az összesben túllépte a 0,005-ös európai határértéket.
A tej miatt az idén év elején súlyos vádak röpködtek Belgrád és Újvidék vonalon. Goran Knežević akkori mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy a szerbiai tej fogyasztása biztonságos, hiszen az aflatoxin-szennyezettség nem haladja meg a literenkénti 0,5 mikrogrammot, Goran Ješić tartományi mezőgazdasági titkár viszont kifejtette, hogy a szerbiai tej szörnyen rossz minőségű. Mind idáig megerősítetlen állítások szerint Knežević miniszter leváltásához pont az aflatoxin-botrány vezetett.
Az, hogy a rákkeltő aflatoxinok megengedettnél nagyobb aránya miatt a tavalyi kukoricatermés 68 százaléka nem alkalmas emberi fogyasztásra, tavaly novemberben derült ki. Az SGS Group, a világ egyik legnagyobb élelmiszer, illetve az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyag vizsgálatával foglalkozó szervezetének belgrádi laboratóriumában ehhez kapcsolódóan addig 375 vizsgálatot végeztek el. Az elemzés kimutatta, hogy a 2012-ben termett kukoricának csupán 32 százaléka biztonságos emberi fogyasztásra, 26 százaléka zeolit hozzáadása esetén állattáp készítésére alkalmas,
a fennmaradó kukoricából, vagyis az össztermés 42 százalékából pedig kizárólag bioetanolt és keményítőt lehetne előállítani.
Az aflatoxin-szennyezettséggel kapcsolatban még 2012. október 10-én megérkezett az első utalás a szerbiai illetékesekhez. Akkor Olaszországból a szennyezettség miatt visszaküldtek egy szerbiai kukoricaszállítmányt. Az Európai Unió RASFF élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszere azonnal nyilvánosságra hozta honlapján az esetet, valamint értesítették a szerbiai illetékeseket a szállítmány aflatoxin-szennyezettségéről.
Az illetékesek mindaddig hallgattak az ügyről, amíg a sajtó ki nem derítette az esetet. Amikor lapunk 2012. november végén a mezőgazdasági minisztériumhoz fordulva egyebek mellett arra is rákérdezett, hogy Olaszországból valóban visszaküldték-e az országba a szóban forgó kukoricaszállítmányt, azt a választ kaptuk, hogy nem. Az uniós RASF honlapján viszont egyértelműen az állt, hogy ez megtörtént. A mezőgazdasági minisztérium felelőtlen magatartással és Szerbia gazdasági érdekeinek a veszélyeztetésével vádolta meg a sajtót.
