Egyre nagyobb a felháborodás a nagy nyugat-európai országokban a politikai vezetőik elleni amerikai kémkedés miatt. Legutóbb Madridban kérették be az Egyesült Államok nagykövetét a külügyminisztériumba, és nehezményezték, hogy az NSA amerikai titkosszolgálat tiltott módon szerzett meg óriási mennyiségű adatot Spanyolországban. A megfigyelési és kémkedési ügy a nyár elején robbant ki, amikor a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA-t) elhagyó Edward Snowden kitálalt a médiának.
Tüntetők tiltakoztak hétfőn Washingtonban a kongresszus épülete előtt az NSA titkos adatgyűjtése ellen. Köszönjük Edward Snowden! – olvasható a felvonulók transzparensein (Fotó: Beta/AP)
A Snowden-ügy azóta hatalmas botránnyá terebélyesedett, hiszen kiderült: az USA ipari méretű titkos és tiltott információszerzést folytat még a (legfontosabb) szövetségesei ellen is. A politikusok mellett vállalatokat és polgárokat is megfigyel(t). Lehallgatja (mobil)telefonjaikat, belenéz internetes levelezéseikbe, és a virtuális világban folytatott egyéb kommunikációjukat is figyelemmel kíséri.
Franciaország és Németország vezetői sem voltak kivételek. Ráadásul a múlt héten került nyilvánosságra, hogy amerikai titkosszolgálatok rendszeresen „figyelték” Gerhard Schröder korábbi és Angela Merkel jelenlegi német kancellár telefonbeszélgetéseit. Nem sokkal előtte derült ki az is, hogy az NSA franciák telefonbeszélgetéseiről is tömegével szerzett meg adatokat, sőt az USA-ban működő francia nagykövetség és a New York-i francia ENSZ-misszió diplomatáit is „szemmel tartotta”. Enrique Pena Nieto mexikói államfő után is kémkedett az NSA, de Brazília elnöke, Dilma Rousseff sem úszta meg a lehallgatásokat; ő sértettségében elhalasztotta október 23-ára tervezett egyesült államokbeli útját.
A Fehér Ház szerint Barack Obama amerikai elnök nem tudott sem Merkel, sem a világ többi vezető politikusának a lehallgatásáról. Az érintettek nincsenek erről meggyőződve, de nem mindannyian akarnak ujjat húzni az USA-val, és a botrányt sem akarják tovább növelni. Ezért inkább visszafogottabban nyilatkoznak. Ráadásul a megfigyelt kormánytagok hazájában is folyamatosak az amerikaihoz hasonló titkos műveletek.
Más kormányok – így a német vagy a francia – azonban erőteljesen tiltakoznak, holott régóta tudhatják, hogy az amerikai titkosszolgálatok az 1970-es évek óta több tucat kémközpontot működtetnek a világon, és azóta egyre intenzívebben vadásznak az adatokra. A New Yorkban 2001-ben elkövetett terrortámadás óta már hivatalos indok is van: az USA és az egész világ szabadságának, biztonságának, valamint a demokráciának a megóvása a gonoszokkal szemben. Washington ezért sok mindenre érzi feljogosítva magát, így a kiterjedt titkos megfigyelésekre, kémkedésre is, hisz nem lehet előre tudni, melyik telefonról vagy számítógépről érkezik terrortámadás elhárítására alkalmas információ.
A The Guardian brit lap úgy tudja, hogy nagy igyekezetükben az amerikaiak a világ 35 vezető politikusának a mobiltelefonját hallgatták le évekig. Közéjük tartozik Angela Merkel is. A német kancellárt rendkívül felháborította az akció, amely megmérgezte Berlin és Washington kapcsolatát. Szakértők szerint a német–amerikai viszony a II. világháború óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt.
A kémkedés kiélezte a kapcsolatokat, illetve megingatta a bizalmat az EU és az USA között is. A hét végén tartott EU-csúcs központi témája is az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtése volt. Az unió állam- és kormányfői figyelmeztették Washingtont, hogy amit titokban művel(t) országuk, illetve személyük ellen, nem a terrorizmus elleni nemzetközi harcot segíti, hanem a szövetségesek közötti titkos adatcserét fogja akadályozni. Az amerikai kormány magyarázkodik, de a titkos információszerzésről nem hajlandó lemondani, amit hivatalosan azzal indokol, hogy a művelet saját és szövetségesei biztonságát szolgálja.
Az érv nem győzte meg a megfigyelteket. Németország máris jelezte, hogy Franciaországgal együtt az év végéig megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal a titkosszolgálati együttműködés kereteiről, illetve az egymás utáni kémkedés tilalmáról. Angela Merkel szerint ehhez a többi EU-tag is csatlakozhat. Belgium és Olaszország már támogatásáról biztosította a francia–német kezdeményezést. (Az USA a II. világháború után már kötött olyan egyezményt Ausztráliával, Kanadával, Nagy-Britanniával és Új-Zélanddal, hogy nem kémkednek egymás ellen.)
A lehallgatásban érintett Brazília és Németország pedig egy olyan határozattervezetet akar beterjeszteni az ENSZ elé, amely (elfogadása esetén) gátat vethetne az elektronikus eszközökön áramló adatok titkos megszerzésének.
