Tripoliban elterjedt a hír, mely szerint azért rabolták el nemrég ismeretlenek és tartották fogva hat órán át Ali Zeidan miniszterelnököt, hogy kicseréljék az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi főnökére, Abu Anász al-Líbire, akit amerikai kommandósok fogtak el a líbiai fővárosban és hurcoltak az USA-ba. A terroristavezért október 6-án kapták el az amerikaiak, október 10-én került sor a líbiai miniszterelnökre is, aki még aznap szabadult, és sértetlenül tért vissza hivatalába. Őt ismeretlen fegyveresek hurcolták el.
Ali Zeidan legutóbbi nyilatkozatában utalt arra, tudja melyik párt állhat az akció mögött, de még nem akarja elárulni a nevét. Jelezte ugyanakkor, hogy hamarosan eljön az idő, amikor megnevezi a vétkes politikai szervezetet. Addig is honfitársait mérsékletre és bölcsességre szólította fel.
Erre alighanem nagy szüksége lesz mindenkinek Líbiában, ahol az országot csaknem 42 évig vasmarokkal irányító diktátor, Moammer Kadhafi ezredes 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta zűrzavaros állapotok uralkodnak. Az ellentétek továbbra is túl nagyok az egész országban, amelynek harmatgyenge átmeneti kormánya képtelen az irányítására, ellenőrzésére és a közbiztonság szavatolására.
Líbiában még mindig túl sok a fegyver a lakosságnál, egy-egy régiót, várost fegyveres bandák, milíciák uralnak, amelyek egy része névlegesen kormányfelügyelet alatt áll, de a valóságban önállóan döntenek és cselekszenek. Alighanem ezeknek a szabadon garázdálkodó fegyvereseknek a műve volt Zeidan elrablása is, így akarták tudomására hozni, hogy ki az úr az országban. Ez már nem az első erőfitogtatásuk volt. Áprilisban Szalah Margani igazságügy-minisztert késztették meghátrálásra, miután körülzárták tárcájának épületét.
A fegyveres csoportok nevéhez gyilkosságok, a biztonsági erők elleni támadások, fegyveres rajtaütések is fűződnek. Tripoli ennek úgy szeretne véget vetni, hogy a több tucatnyi milíciát és a kötelékükbe tartozó, összesen 225 ezer fegyverest beolvasztaná a hadseregbe. Ez azonban még nem sikerült a központi kormánynak.
Előbb ugyanis a szétzilálódott hadsereget kellene ráncba szednie. A problémát tetézi, hogy a Kadhafi-rezsim bukása óta használható rendőrsége sincs az országnak. Az átmeneti kormány képtelen újjászervezni a két testületet, hiszen maga is a fennmaradásért küzd.
Ráadásul az egész politikai rendszer kezdetleges, Líbiában továbbra is a törzseké a meghatározó szerep az ország életének alakításában. A mintegy száz törzsön kívül nincs más társadalmi szervező erő. Nincsenek nagy civil szervezetek, sem komoly politikai pártok. Az 1960-as évek óta parlamenti választásokat sem rendeztek.
Kadhafi kordában tudta tartani a törzseket. A viszonylag kevés hatalommal bíró Zeidan még csak egyensúlyozni próbál a polgárháborúban fegyverhez jutott törzsek között. A két éve tartó bizonytalan helyzetet kihasználva Líbiába is beszivárogtak a szélsőséges iszlamisták és al-kaidás terroristák, akik ellen szintén fel kellene vennie a harcot az átmeneti kormánynak.
A rendőrség és a hadsereg újjáélesztése ezért kiemelt feladat Tripoliban. Líbia több országgal tárgyal katonai kiképzők fogadásáról, de a megkeresett NATO-tagállamok kormányai – a zűrzavaros közállapotok, a rossz közbiztonság és a politikai bizonytalanság miatt – egyelőre vonakodnak a segítségnyújtástól.
Óvatosságuk indokolt, hisz néhány nappal ezelőtt ismeretlenek lelőtték Bengázi katonai vezetőjét is, aki a tisztek közül elsőként fordult Kadhafi ellen a 2011-es népfelkelés idején. A kelet-líbiai városban, amely a Kadhafi-rezsim elleni lázadás fellegvára volt, a líbiai politikai átmenet két évvel ezelőtti kezdete óta már több mint 70 embert öltek meg, főként a biztonsági erők tagjait. Bengázit is a milíciák ellenőrzik, amelyek autonómiát követelnek a régiónak.
Bengáziban a svéd konzulátusnál pokolgép is robbant nemrég, röviddel azután, hogy a kormányfőt szabadon engedték elrablói. A tengerparti nagyvárosban tavaly ősszel egy sokkal súlyosabb incidens is történt: fegyveresek megtámadták az amerikai konzulátust, s meggyilkolták J. Christopher Stevens nagykövetet és három munkatársát. Tripoliban az orosz és a francia nagykövetséget is érte már fegyveres támadás.
Zeidan miniszterelnök a napokban védelmébe vette az Egyesült Államokat, mondván, az ország segített Líbiának a Kadhafi elleni lázadás idején. Szerinte az amerikaiak tripoli akciója, melynek során elfogták az al-Kaida helyi vezérét, nem befolyásolja a két ország kapcsolatát.
Sok milícia, Kadhafi-elleni lázadócsoport és helybeli is másképp gondolja ezt. Szerintük az amerikai kommandós akció törvényessége megkérdőjelezhető. Ellenvéleményüket a minap Bengáziban tüntetésen is nyomatékosították.
