Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfőn Strasbourgban közzétett jogerős ítéletében elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy nem teljesítette együttműködési kötelezettségét a katyni vérengzés kivizsgálása érdekében.
Az ügyet annak a több mint húszezer lengyel áldozatnak – zömmel volt hadifoglyoknak – egyes hozzátartozói indították Strasbourgban, akiket 1940-ben Katynban a szovjet titkosrendőrség alakulatai legyilkoltak.
Az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi bíróság megállapította az orosz hatóságok együttműködési kötelezettségének megszegését a tragikus eset kivizsgálását illetően, ám – illetékesség hiányában – elzárkózott attól, hogy az élethez való jog megsértése miatt is elmarasztalja Oroszországot.
Az EJEB-hez akkor lehet fordulni, ha a panaszos szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményét aláíró államok valamelyike megsértette az emberi jogokra vonatkozó egyezmény valamely előírását, és ha ez ellen a panaszos már minden nemzeti jogorvoslati lehetőséget eredménytelenül kimerített.
A strasbourgi bírák most szótöbbséggel úgy döntöttek, hogy nincs illetékességük kivizsgálni a vérengzés tulajdonképpeni elkövetésére vonatkozó, legfőbb panaszpontot, amely az európai emberi jogi egyezménynek az élethez való jog védelméről szóló passzusára hivatkozott. A katyni vérengzést ugyanis 1940-ben követték el, az Emberi Jogok Európai Egyezményét pedig csak 1950-ben fogadták el. A bíróság szerint az egyezményre hivatkozva nem lehet vizsgálni az egyezmény megkötése előtt történt eseteket.
Ebben az ügyben konkrétan 12 katyni áldozat 15 lengyel állampolgárságú hozzátartozója indította az eljárást. Az áldozatok között a rendőr-, illetve katonatisztek mellett volt egy katonaorvos és egy általános iskolai igazgató is.
A német haderő, illetve a Vörös Hadsereg – az erre vonatkozó előzetes német–szovjet megállapodás alapján – 1939 szeptemberében támadt rá Lengyelországra. A szovjetek 1940 májusában több mint húszezer lengyel hadifoglyot minden tárgyalás nélkül legyilkoltak, és a Katyn környéki tömegsírokban földeltek el. A tömegsírokat 1943-ban fedezték fel, amikor a területet a háborúban a németek uralták.
A Szovjetunió csak 1990-ben ismerte el, hogy Katynért történetesen nem a németeket, hanem a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma viszont csak 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre, és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a legyilkoltak emberi becsületét.
