Ismeretlen tettesek ellopták Szabadkán az 1944/45-ös vérengzések emlékére állított Vergődő madár nevű szobrot, a talapzatát pedig megrongálták. Hogy pontosan mikor lophatták el az emlékművet, nem tudni. A találgatások szerint a kerítésnyíláson szállíthatták ki a 350 kilogrammos bronzszobrot. A rendőrség intenzíven nyomoz az elkövetők után. Az emlékmű eltűnését szombat délután a Német Népi Szövetség elnöke jelentette, miután egy külföldi német delegációval koszorúzni készültek a Zentai úti temetőben, ám a szobornak csupán a talapzatát, illetve a talapzatból kiálló vasrudakat találták az áldozatok neveit megörökítő márványtáblák előtt.
Az emlékmű megrongálása nagy vihart kavart a magyar politikum körében (Fotó: Molnár Edvárd)
A szobrot 1994-ben emelték az 1944. november 2-án megkínzott, majd ártatlanul kivégzett magyar, német, és minden olyan más nemzetiségű személy emlékére, akiket az akkori kommunista hatalom ellenségként kezelt. A szobor, amely egy törött szárnyú turulmadarat ábrázol, a közelmúltban elhunyt Kalmár Ferenc szobrászművész alkotása. Szabadkán e szobornál emlékeznek meg minden évben az 1944/45 telén kivégzettekről, a szobor ellopása nem akadályozza meg az idei november 2-ai megemlékezést. Az emlékmű megrongálása nagy vihart kavart a magyar politikum körében, Pásztor István szerint akár derékba is törheti a megbékélési folyamatokat. Magyarország Külügyminisztériumát, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkárt is megdöbbentette a kegyeletsértés.
A 350 kilogrammnyi bronz felvásárlási ára 2000 euró körüli. Egy új szobor kiöntése elérheti a 15 000 eurót is. A szobor eszmei értéke felbecsülhetetlen.
GROTESZK KOSZORÚZÁS
Szombat délután a pécsi német egyesület küldöttségét vendégelte meg a Német Népi Szövetség. A városnézés után közösen kívánták megkoszorúzni az emlékművet, ekkor vették észre, hogy ellopták a szobrot – számolt be lapunknak Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke. Szavai szerint aznap, szabadkai lokálpatriótaként, a város szép arcát kívánta bemutatni, valamint optimizmust sugallni a vendégeknek, hogy ha vannak is problémák, azok megoldódni látszanak. Mint megjegyezte, a temető felé meg is kérdezték tőle, hogy az emlékművet érte-e komolyabb vandalizmus, amire nemlegesen felelt, ugyanis csak egy esetben öntötték le zöld festékkel. A temetőbe érve groteszk látvány fogadta őket.
– Nagy meglepetésünkre és megrökönyödésünkre a szobor hűlt helyét találtuk csak. Szó szerint ki volt tépve az alapzatból. Azonnal értesítettük az illetékeseket, akik miután megérkeztek, el is végezték a helyszínelést. Nagyon rossz érzéssel távoztunk a temetőből, és a külföldi vendégeink számára is kellemetlen volt a történet. Szerbiáról sajnos megint rossz hírek jutnak ki külföldre – mondta Weiss Rudolf.
Mint megjegyezte, a szobor ellopása mögött három lehetséges indok állhat. Az első szerint színesfémgyűjtők lopták el, a második szerint egy szélsőséges csoport árulta el fémgyűjtőknek, hogy búsás kereseti lehetőség van a temetőben, a harmadik elképzelés szerint pedig egy, a megbékélést ellenző, az ártatlan áldozatok létét el nem ismerő csoport távolította el a szobrot.
– A megbékélési folyamatok zökkenőmentes folytatása és a szobor ellopásának körülményeit firtató találgatások miatt nagyon fontos, hogy a hatóságok mielőbb elfogják és példamutatóan megbüntessék a tetteseket, valamint az esetleges felbujtókat is. A szerb kormány ezzel egyértelműen bebizonyítaná, hogy a megbékélést komolyan gondolja – hangsúlyozta a Német Népi Szövetség elnöke.
Szavai szerint, ha viszont a hatóságok nem kerítik kézre a valódi tetteseket, hanem drogos, vagy sátánista fiatalokra kenik az egészet, akkor könnyen megeshet, hogy félbe szakadnak a megbékélési folyamatok. Hozzátette, hogy mindezek mellett az emlékműhöz vezető út és maga a kegyhely rettentő állapotban volt, körülötte szemetet és állati ürüléket lehetett látni.
– Borzasztó, hogy csupán két héttel a koszorúzás előtt ilyen állapotban van a kegyhely. Emlékműveinket és temetőinket meg kellene világítani, kerítést kellene húzni, hogy ne legelésszenek körülötte állatok. Az emberek alkonyatkor menekülnek a temetőkből, nehogy kirabolják őket. E borzasztó sírgyalázás után ugyan minek kell még történnie, hogy valaki tegyen valamit? – tette fel a kérdést Weiss Rudolf.
PÁSZTOR: AZ ELKÖVETŐK ELFOGÁSA NEM ELÉG
Derékba törheti a magyar–szerb megbékélési folyamatot az, hogy Szabadkán ellopták az 1944/45-ös vérengzések emlékére állított szobrot – nyilatkozott vasárnap az MTI-nek Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A politikus szerint nem egyszerű lopásról van szó, hanem ez egy olyan üzenet, „amely megpróbál szembefordulni azzal a régóta várt folyamattal, amely Csúrog apropóján, illetve azt megelőzően és azt követően elindult”. Mint megjegyezte, a lopás ugyan elég gyakori jelenség a szerbiai társadalomban, de nem mindegy, hogy mi a bűncselekmény tárgya.
– Kilóra lehet ugyanaz két dolog, de amikor valakik arra vetemednek, hogy egy ilyen jellegű emlékművet lopjanak el, akkor ott a tárgyi értéken túlmenően annak az eszmei értékét is meggyalázzák, ellopják, sárba tiporják, és ez az, ami igazán megdöbbenti az embert – mondta Pásztor.
A VMSZ elnöke szerb nyelvű nyilatkozatában is határozottan elítélte a szoborlopást, és követelte, hogy sürgősen kerítsék kézre a vétkeseket, és egyúttal azt is állapítsák meg, hogy a lopásnak van-e ideológiai-politikai háttere. A VMSZ elnöke szerint csupán szándék kérdése, hogy kézre kerítik-e az elkövetőket, mert rengeteg nyomot hagytak maguk után. Szavai szerint az elkövetők elfogása azonban „nem elég”.
– Ahhoz, hogy a magyar–szerb megbékélési folyamat folytatódni tudjon, a bűnüldöző szerveken túlmenően a kormány is állást kell, hogy foglaljon, azt üzenve az elkövetőknek, hogy Szerbiában ez tűrhetetlen viselkedési forma – hangsúlyozta Pásztor.
Pásztor István szerint a szerb kormánynak azonnali hatállyal meg kell hoznia azt a rendeletet, amely jogi értelemben pontot tesz a kollektív bűnösség ügyére a Vajdaságban, és semmissé kell tenni azt a korábbi rendeletet, amely kimondja Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét, s „miután megszületik ez a rendelet, november 2-án a szerb kormány megkoszorúzhatná a Zentai úti temetőben nyugvó áldozatok emlékművét”.
– A kormányrendelet elfogadása és a koszorúzás csak együttesen képzelhető el – szögezte le Pásztor.
A VMSZ elnöke szerint fontos lenne, hogy a szerb kormány megjelenjen november 2-án, és elhelyezze a kegyelet virágait Szabadkán, attól függetlenül, hogy addig sikerül-e helyreállítani az emlékművet vagy sem.
MAGYARORSZÁG MEGDÖBBENT
Magyarország Külügyminisztériuma mélységesen elítéli a szabadkai Zentai úti temetőben az 1944/45-ös délvidéki vérengzések emlékére emelt szobor ellopását, megrongálását – közölte a magyar külügyi tárca vasárnap este. A közlemény szerint a Külügyminisztérium elvárja, hogy az illetékes hatóságok tegyenek meg mindent a tettesek felelősségre vonása, illetve a szobor helyreállítása érdekében.
– A bűntett rávilágít a három magyar település, Csúrog, Mozsor, Zsablya lakosságának kollektív bűnösségét hatályon kívül helyező szerb határozat mielőbbi elfogadásának szükségességére, amely határozott állásfoglalás lenne a szerb kormány részéről, és egyértelműen jelezné a belgrádi kabinet politikai szándékait is – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Az üggyel kapcsolatban hétfőn megdöbbenését fejezte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben a leghatározottabban felszólították az illetékes szerb hatóságokat, hogy mielőbb kerítsék kézre és vonják felelősségre az elkövetőket és tegyenek meg mindent a szobor helyreállításáért, hogy a közelgő halottak napi megemlékezés keretében a magyarság ismét méltó körülmények között tudjon fejet hajtani ártatlan áldozatai előtt.
– A turulmadarat ábrázoló bronz alkotás eltűnése a magyarság körében súlyos aggodalmat keltett és a bűncselekmény a magyar és a szerb nép ígéretesen induló megbékélési folyamatában is súlyos megtorpanást okozhat – jegyezték meg.
Kiemelték: a magyar kormány érdekelt a közösen megkezdett magyar–szerb megbékélési folyamat továbbvitelében, és felszólítja a szerb kormányt, hogy szavatolja a magyar emlékművek, többek között a szabadkai és a csúrogi biztonságát. Azt is fontosnak tartják, hogy a szerb kormány magas szinten képviseltesse magát a november 2-ai szabadkai megemlékezésen, kifejezve ezzel politikai elkötelezettségét a magyar és a szerb nép megbékélési folyamatának folytatásában.
A SZABADKAI POLGÁRMESTER IS ELÍTÉLI
Modest Dulić, Szabadka polgármestere határozottan elítélte a szobor ellopását és felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb tartóztassák le az elkövetőket. A Magyar Remény Mozgalom Szabadkai Városi Szervezete szomorúan vette tudomásul, és egyúttal erélyesen elítéli a szobor ellopását, az emlékmű megrongálását, áll az MRM közleményében. Többek között kiemelik, hogy a halottak napjához közeledve arra kérik a szabadkai önkormányzatot, a tartományt és a köztársaságot is, hogy mutassák meg, valóban a megbékélés pártján vannak, és járuljanak hozzá egy új szobor elhelyezéséhez.
Nyitókép: Az emlékmű megrongálása nagy vihart kavart a magyar politikum körében (Fotó: Molnár Edvárd)
