Jövőre is folytatódik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor program, a finanszírozását a költségvetés biztosítani fogja – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a programot értékelő hétfői konferencián Budapesten.
Semjén Zsolt rámutatott: a magyarság megtartása tekintetében nem elegendő, ha Magyarországon jól mennek a dolgok. Fontos, hogy megerősödjön a Kárpát-medence magyarsága „az elszakított területeken”, és a diaszpóra a harmadik terület, amely a magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú – hangsúlyozta, hozzátéve: eddig az emigráció, a diaszpóra magyarsága háttérbe szorult.
Négy lépést tettek a diaszpóra magyarságának megőrzéséért – idézte fel, és elsőként a diaszpóratanács létrehozását említette, amely az ottani magyarság speciális problémáival foglalkozik, majd kitért arra, hogy 50 konzult küldtek a honosítás lebonyolításának megkönnyítésére. Szólt még a tárgyi örökség mentéséről, dokumentálásáról a Julianus-program keretében, és negyedik lépésként a Kőrösi Csoma Sándor programról, amelynek közlése szerint a magyar identitás „felszítása” volt a célja. Sok helyen ez már alig pislákolt, ezért volt fontos a program elindítása – vélekedett.
A Kőrösi Csoma Sándor program márciusban indult 47 ösztöndíjas részvételével, akiket öt-hat hónapos időtartamra küldött a kormány a diaszpóra területeire. A fiatalokat a diaszpóraszervezetek igényeinek megfelelően választották ki, így volt olyan ország, ahová magyartanár, volt, ahová néptáncoktató vagy könyvtáros érkezett. A fiatalok többsége az Egyesült Államokba, Kanadába utazott, de ment ösztöndíjas Ausztráliába, Dél-Amerikába, a nyugat-európai országokba, valamint Dél-Afrikába és Izraelbe is. A programra mintegy 480 millió forintot fordítottak.
