2024. április 23., kedd

Málta nem akar tömegsírt

Olaszország, Görögország és az ENSZ után Málta is az EU-tagállamok összefogását kérte a menekültáradat kezeléséhez. Joseph Muscat máltai kormányfő a hét végén érdemi és hatékony cselekvésre sarkallta az uniót az üres beszédek és ígéretek helyett. Közölte: miközben hazája és Olaszország menti a Földközi-tengerből a szerencsétlenül járt menekülőket, s a vízbe fúlt illegális bevándorlók ezreit gyászolja, az EU-tagok nagy többsége csak fecseg a menekültügyről.

Muscat ezért úgy véli, meg kell változtatni az unió bevándorlási szabályait, mert az egész rendszer rosszul működik. Szerinte az EU-nak vagy meg kell könnyítenie a bevándorlást, vagy még inkább meg kell szigorítania, de a jelenlegi szabályozás hatástalan. Muscat attól tart, hogy ha minden marad a régiben, a Málta körüli tenger a világ legnagyobb tömegsírjává változik. A politikus a hét végén arra figyelmeztetett, hogy a Földközi-tenger Afrikához közeli része már így is temetővé vált.

Kemény hangú nyilatkozata nem sokkal azután hangzott el, hogy hazájának mentőegységei (olasz segítőikkel) a hét végén élve emelték ki a kétszázadik utasát is annak a menekültszállító hajónak, amely pénteken süllyedt el – a Szicíliától délre fekvő – Lampedusa olasz szigetecske és Málta között. A vízbe került palesztin és szíriai menekültek közül azonban több mint harmincan meghaltak. (Az utóbbi három napban fél tucat olyan hajó szenvedett balesetet a Földközi-tengeren, amely menekülteket próbált becsempészni az EU-ba; csak az olasz parti őrség ötszáz embert mentett ki a vízből.)

A tragédia után a máltai kormányfő felhívta az EU legfontosabb döntéshozó testületét, az Európai Tanácsot (ET), hogy október 24-én kezdődő kétnapos ülésén foglalkozzon a menekültkérdéssel. Előzőleg Enrico Letta olasz miniszterelnök szorgalmazta, hogy az ET tűzze napirendre a menekültproblémát.

Lettának szintén nyomós oka volt a felhívásra. A Máltánál történt szerencsétlenség előtt jó egy héttel ugyanis Lampedusa közelében elsüllyedt egy csempészhajó, mintegy ötszáz afrikai illegális bevándorlóval. Az utasok közül csaknem 359-en a Földközi-tengerbe vesztek. (1994 óta összesen 6825 illegális bevándorló fulladt a vízbe Lampedusa környékén, vagyis többen, mint ahány helybelit jelenleg a szigeten nyilvántartanak.) A tragédia hatására az olasz parlament a napokban újratárgyalja a drákói szigoráról hírhedt bevándorlási törvényt, amely bűncselekménynek tekinti az illegális beutazást az országba. A jogszabályt úgy módosítanák, hogy a jövőben illegálisan olasz területre érkezők ne minősüljenek törvénysértőknek.

A Lampedusa közelében október elején történt példátlan tragédia megrázta egész Olaszországot és az EU közvéleményét is. A katasztrófa után (a múlt héten) az unió belügyminiszterei, az Európai Parlament (EP), sőt az EU kormányaként számon tartott Európai Bizottság is foglalkozott a menekültkérdéssel.

Az EP-képviselők felszólították az uniót, tegyen többet a bevándorlók és a menekültek biztonságáért. Az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy hangolják össze a bevándorlási politikájukat, a gazdag országoktól pedig több segítséget vár.

Az Európai Bizottság ugyanakkor azt javasolta, hogy az uniós határőrség, a 2004 óta működő Frontex indítson kutató- és mentőakciókat a Földközi-tengeren, s ha kell, lépjen határozottan közbe. A szélesebb hatáskörű Frontex-akciók fő célja a menekülteket szállító hajók felkutatása lenne, és a segítségnyújtás a (nyílt vízen) bajba jutott migránsoknak. A hatáskör bővítésével növelni kellene a Frontex kapacitásait is. Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa már fel is szólította a tagországokat, hogy bocsássanak a Frontex rendelkezésére hajókat, repülőgépeket és főként pénzt, hogy képes legyen a művelet megindítására.

Az EU-határőrizeti ügynökségének földközi-tengeri flottája jelenleg mindössze négy hajóból, két helikopterből és két repülőből áll, miközben a spanyol, az olasz és a máltai partok felé évente akár 30-40 ezer menekült, illegális bevándorló próbál a tengeren eljutni. 2013 első felében 8400 migráns érkezett a tengeren Máltára és Olaszországba. Az ENSZ szerint a nagy többség (6700-an) Észak-Afrikából jött, a maradék (1700 migráns) pedig Ázsiából érkezett.

A Frontex egy ideje már segíti az olasz hatóságokat is, de a Földközi-tenger egészére kiterjedő akciójához több pénz kellene. Pénzből pedig hiány van, hisz az EU-határőrség éves költségvetését a 2011-es 118 millió euróról már 85 millió euróra csökkentették.

Szakértők szerint az uniós kormányok komoly kihívás előtt állnak. A lakosság (választók) jó része ugyanis a bevándorlási törvények további szigorítását sürgeti. Sok ember úgy véli, hogy a gazdasági válság ellen bevezetett kormányzati megszorító intézkedések, és a növekvő munkanélküliség miatt van épp elég baj a migránsok nélkül is. A háborúk elől menekülő afrikai és közel-keleti tömegekkel viszont mégiscsak kezdeni kell valamit, hisz a menekültek jogait nemzetközi egyezmények is szavatolják. Ezért először is el kell helyezni őket, utána valahogy segíteni is kell(ene) rajtuk.