Ivica Dačić kormányfő csütörtökön a dél-szerbiai albánok politikai képviselőivel tárgyalt a biztonsági helyzetről a szóban forgó régióban, az igazságszolgáltatásról, az oktatásról, az egészségügyről, a gazdaság fejlesztéséről, valamint a szerbiai albánok részarányos foglalkoztatásáról.
A megbeszélésen Nagip Arifi, Bujanovac polgármestere, Ragmi Mustafa, Preševo polgármestere, Galib Bequiri, az Albán Nemzeti Tanács képviselője, Jonuz Musliu, a bujanováci községi képviselő-testület elnöke, Riza Halimi köztársasági parlamenti képviselő, a Demokratikus Tevékenység Pártjának elnöke, valamint Zoran Stanković, a Bujanovac, Preševo és Medveđa községek koordinációs testületének az elnöke vettek részt.
A találkozót követően Musliu az albán politikusok elégedetlenségét tolmácsolta, Halimi viszont ennek pont az ellenkezőjét nyilatkozta: „Sokkal pozitívabb érzésekkel hagyom el a kormány épületét, mint amilyenekkel beléptem.”
Dačić retorikája semmit nem változott, ez továbbra is a rendőrség és az erőszak retorikája, fogalmazott Musliu.
– Azt hittük, hogy közösen kezdjük el keresni a megoldást az albán lakosságot érintő gazdasági, politikai és szociális problémákra. Gondjainkat az idén februárban egyértelműen összefoglaltuk a Preševo-völgyi albánok platformjában, ezt pedig a szerb kormány teljes egészében elfogadta. Dačić viszont azt hitte, hogy nekünk albánoknak egyedül kellene megoldanunk a problémákat – értékelte a találkozót Musliu.
A felek végül abban állapodtak meg, hogy három hónap múlva ismét összeülnek, addig az albánok pedig munkatestületeket hoznak létre, amelyek a koordinációs testülettel és az illetékes minisztériumokkal közösen kezdenek el választ keresni a közösséget érintő kérdésekre. Musliu ezzel kapcsolatban is elégedetlen, mert mint mondta: már korábban is voltak ilyen jellegű munkacsoportjaik, amelyeket a koordinációs testület kötött össze, megoldást azonban semmire nem találtak.
A megbeszélésen szóba került, hogy az albán lakosság számára rendkívüli népszámlálást szerveznének, a dél-szerbiai albán politikusok ezt azonban elutasították, azt mondták, ehhez nem adottak a feltételek.
Halimi sem érti, hogy miért lenne szükség rendkívüli népszámlálást tartani az albánok részére.
– Igaz, hogy az albánok egy része bojkottálta a két évvel ezelőtti népszámlálást, de ezt azért tették, mert a szerb kormány nem volt hajlandó megoldást találni a legégetőbb problémákra, mint amilyen a „láthatatlan albánok” kérdése. Azért is csalódottak vagyunk, mert a nemzeti tanácsunk ebben az évben kevesebb pénzt kapott az államtól. Azt mondják, azért csökkentették irányunkba a költségvetési eszközöket, mert az utolsó népszámlálás értelmében csupán 5900 albán él Szerbiában. 2002-ben még majdnem 62 ezer albánt írtak össze, hiszem, hogy számunk nagyjából most is ugyanennyi – magyarázta Halimi.
Hogy kik azok a „láthatatlan albánok”, azt Halimi nem sokkal a 2011-es népszámlálást megelőzően magyarázta el lapunknak nyilatkozva: „Az utóbbi évtizedben egyre fokozódott a migráció, sok albán átmenetileg elhagyta otthonát ,és Koszovóba költözött. 2002-ben még megszervezték ezeknek az embereknek az utaztatását, és részt vehettek a népszámlálásban, ezúttal azonban úgy tűnik, ez nem történik meg. Ott vannak azok is, akik menekültjogi státust kértek az Európai Unió valamelyik országában. Legtöbbjüket valószínűleg visszatoloncolják Szerbiába, tehát őket is össze kellene írni. Ezeket az embereket hívjuk „láthatatlan albánoknak”, ugyanakkor úgy véljük: láthatatlanságuk ellenére őket is össze kellene írni.”
Stanković optimista a megalakítandó munkatestületek vonatkozásában, és hiszi, hogy azok képesek lesznek választ adni az albán közösséget érintő kérdésekre. Slavica Đukić-Dejanović egészségügyi miniszter már október végén ellátogat a Preševo-völgybe, ott a politikai vezetőkkel az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kérdéseket vitatja majd meg, jelentette be Stanković.
