A bizottság éves jelentésében dicsérettel illette a szerb kormány reformtörekvéseit, s arra tett javaslatot, hogy januárig az unió nyissa meg Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokat. Az idén nincsenek kételyek – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek az Európai Unió egyik, nevének elhallgatását kérő tisztségviselője, aki a jelentés tartalmáról szólva közölte: az EB egy olyan véleményt fog továbbítani, mely szerint Szerbia eleget tett az elé támasztott feltételeknek, s javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését. Az EB arra fogja buzdítani az Európai Tanácsot, hogy a decemberi csúcstalálkozón erősítse meg korábbi döntését, s legkésőbb 2014 januárjában indítsa el a szóban forgó folyamatot.
A hírforrás szerint a jelentés – melyet szerdán tesznek majd hivatalosan közzé – mindenekelőtt az igazságszolgáltatás terén, valamint a korrupció és szervezett bűnözés ellen folytatott harc terén elért eredményeket hangsúlyozza. Elismeréssel szól a Belgrád és Pristina által aláírt brüsszeli megállapodásról, melyre történelmi egyezményként tekint, de az annak eddigi alkalmazása terén megvalósított előrelépéseket is pozitív fejleményként kezeli. Megállapítja, hogy a novemberi koszovói helyhatósági választások a kapcsolatok rendezésének egy fontos próbatételeként értelmezhetők.
Az EB pozitívan értékelte a regionális együttműködés terén elért eredményeket is, különösen a Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal kialakított jószomszédi kapcsolatokat. Említést tesz Tomislav Nikolić júniusi zágrábi látogatásáról is.
A megfogalmazott kritikák elsősorban a felvázolt stratégiák lassú megvalósulására vonatkoznak, a többi között a médiastratégia lassú teljesítésére. Felhívja a figyelmet arra, hogy Szerbiában a sajtóban továbbra is jelen van az öncenzúra és a szerkesztéspolitikára gyakorolt politikai, valamint gazdasági befolyás is.
A kisebbségek jogait általában véve betartják Szerbiában, állapítja meg az EB, s arra tesz javaslatot, hogy egyes csoportok jogainak előbbre vitele érdekében az állam tegyen meg még több erőfeszítést, mint például az LGBT-közösség vagy a romák érdekében.
A dokumentum szerint a szerb gazdaság elsősorban a strukturális reformok végrehajtásának lassúsága és a magas kiadások miatt van nehéz helyzetben, s a kormányt e problémák megoldásához vezető lépések megtevésére buzdítja.
MÁR DECEMBERBEN MEGKEZDŐDHET?
Ivan Mrkić szerb külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy az EU számos tagállama támogatja a csatlakozási tárgyalások decemberi kezdetét. A köztársasági képviselőház külügyi bizottságának ülését követően nyilatkozta a tárcavezető az újságíróknak azt, hogy az uniós államok nagy többsége a decemberi kezdet mellett foglalt állást, de hozzátette, az sem katasztrófa, ha erre mégis a jövő év januárja folyamán kerül majd csupán sor. Az egyik kérdésre válaszolva Mrkić elmondta, hogy mindenképp pozitív országjelentést vár az Európai Bizottságtól, s ezt a Brüsszelből érkező jelzések alapján, s nem saját kívánsága alapján mondja.
TISZTÁZOTT HATÁRVISZONYOKAT!
A Beta hírügynökség brüsszeli forrásokra hivatkozva azt közölte, mégsem biztos abban mindegyik uniós tagállam, hogy Szerbia végleg a Koszovóval való kapcsolatok rendezése mellett foglalt állást. Az ügynökség értesülései szerint Németország és Nagy-Britannia azt kérik a többi uniós országtól, hogy a csatlakozási tárgyalások fejezeteihez csatoljanak egy, a Belgrád és Pristina közötti viszonyok normalizálásával foglalkozó 35., külön fejezetet is. A két ország javaslata értelmében a tárgyalásoknak e fejezetét rögtön megnyitnák, s az aktuális maradna a helyzet teljes rendeződésének pillanatáig, melyet egy jogi szempontból kötelező érvényű dokumentumnak kellene igazolnia. A szabadságjogokról, igazságszolgáltatásról, jogállamiságról szóló fejezetekkel egyidejűleg nyitnák meg a kapcsolatok rendezéséről szóló fejezetet, továbbá egy olyan határozatot is elfogadnának, mellyel a csatlakozási tárgyalások minden egyes fejezetét hozzákapcsolnák a Koszovóval foglalkozó fejezethez.
„Szerbiának olyan törvényes rendszert kell szavatolnia, melynek földrajzi értelemben vett vonatkozásai sem állnak ellentétben a Koszovóval megvalósított kapcsolatok végleges rendezésének elvével” – áll az uniós tagállamoknak eljuttatott javaslat szövegében. Az uniós diplomaták szerint ezzel Belgrád, de Pristina elé is támasztanának egy állandóan jelen lévő elvárást, történetesen azt, hogy az integrációs folyamat előrehaladtával folyamatosan dolgozzanak viszonyaik jobbá tételén. Leegyszerűsítve, tulajdonképpen arról van szó, hogy az unió nem kívánja megismételni a Ciprus esetében elkövetett hibát, melyet földrajzi határainak pontos ismerete nélkül vett fel a tagországok sorába. Szerbiának a csatlakozás küszöbén már definiálnia kellene földrajzi helyzetét. A dokumentum nem fogalmazza meg, milyen megoldás valószínűsíthető, de síkraszáll amellett, hogy teljesen világos határviszonyokkal válhatna csak az unió tagjává Szerbia, s ezáltal Koszovó is.
London és Berlin egy olyan mechanizmus alkalmazását is javasolják, mellyel ellehetetlenítenék, hogy Szerbia és Koszovó akadályozzák vagy lassítsák egymás útját az EU felé. Ajánlják, hogy a szóban forgó új fejezet átvilágítási folyamata minél előbb vegye kezdetét, hogy magát az arról szóló tárgyalásokat is a lehető legrövidebb időn belül meg lehessen nyitni.
