Meg kell vizsgálni, hogy az állami földek bérbeadásának legutóbbi árverésén minden a törvényes előírások szerint történt-e, és olyan dokumentumok felmutatására is szükség van, amelyekből kiderül, mi lett a sorsa annak a 200 hektár állami mezőgazdasági területnek, amelyet erdősíteni kellett volna. Azoknak az egyházközösségeknek, amelyek a várostól használtra mezőgazdasági földterületeket kaptak, jelentést kell készíteniük arról, hogy mi módon művelik meg ezeket a területeket, ki végzi el a munkálatokat, mennyi bevétel származik belőle, illetve valaki kapott-e támogatást ezekre a földekre – hangzott el a képviselő-testület tegnapi ülésén az állami földterületek bérbeadásának idei éves tervének megvitatása során.
Bár a városi képviselő-testület tegnapi ülésének utolsó pontja volt az állami földterületek bérbeadásának éves terve, melyet – annak ellenére, hogy az önkormányzat mezőgazdasági szakszolgálata még március folyamán elkészítette és elbírálásra elküldte a minisztériumba – a mezőgazdasági minisztérium csak egy héttel ezelőtt hagyott jóvá, mégis több képviselő érezte úgy, hogy inkább ehhez a témához szól hozzá, nem pedig például a 2013. évi költségvetés első hathavi beszámolójához, valamint a költségvetés módosításának megvitatásához.
Az ellenzék, a Szerb Haladó Párt képviselői, így Ilija Maravić is a költségvetés hiányosságaira hívta fel a figyelmet, például arra, hogy az önkormányzat a mai napig nem készítette el a város tulajdonában levő ingatlanok, elsősorban üzlethelyiségek jegyzékét, így véleménye szerint a költségvetés bevételi oldalán feltüntetett összeg nem reális. Radmilo Todosijević arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes ingatlanjegyzék nélkül az önkormányzat akár a bevételek 25 százalékát is eltitkolhatta. Hozzátette, nem lenne szabad, hogy az önkormányzat elnézze, hogy a város központjában üzlethelyiségek állnak üresen, és senki nem visel gondot róluk, így a Bárány kávézó, vagy a Beograd Áruház már évek óta csúfítja a városközpontot.
Maglai Jenő, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, azonkívül, hogy kiemelte, a VMSZ támogatni fogja a költségvetés módosítását, hiszen az a takarékos hozzáállást helyezte előtérbe, mégis úgy gondolja, a költségvetés az év végéig még nagyobb hiánnyal fog számolni, mint most, kilenc hónap után. Rámutatott, a megtakarítás sok esetben a beruházásokat is érintette, éppen ezért fenntartásainak adott hangot, mely szerint, ha így folytatja az önkormányzat a munkáját, lassan sokkal többet fordítanak a fizetésekre, mint a beruházásokra.
Modest Dulić polgármester összegezve az előtte elhangzottakat kiemelte, miután a kormány csökkentette az adókat, kevesebb pénz folyik be a költségvetésbe. Az év első hónapjaiban az előre meghatározott ütemterv szerint történt a városi költségvetés megvalósítása, a kormányrendelet borította fel az egész költségvetést. Ennek ellenére, ezek a változások előtt csökkentették az önkormányzatban dolgozó tisztségviselők fizetését, tervezik a közvállalatok igazgatóinak fizetéscsökkentését is, és a módosítás kidolgozása során odafigyeltek arra, hogy csak azokon a területeken eszközöljenek ki megtakarítást, ahol az lehetséges. Végül 44 támogató és 6 ellenszavazattal elfogadták a költségvetés módosítását.
A költségvetésben kialakult hiányra utalt Josipa Ivanković független képviselő is, aki az állami földek bérbeadásának éves terve kapcsán megjegyezte, hogy szégyenletesnek tartja, hogy az állami földek bérbeadás esetében megszabott irreális kezdőárakkal próbálja az önkormányzat fedezni a költségvetésben kialakult hiányt, közben pedig hónapok teltek el a terv elkészítése óta, és csak októberben kerülhetett a terv napirendre. Majd felháborodásának adott hangot, hogy bár az éves tervnek nem része az a 700 hektár, melyet az önkormányzat még egy, 2007-ben született, ma már törvénybe ütköző rendelettel az egyházaknak adott használatra, mégis a képviselők aktív vitát folytatnak ekörül, holott, amikor pedig rendkívüli ülésen éppen erről a témáról vitatkozhattak volna, a képviselők többsége meg sem jelent.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője az állami földek bérbeadása kapcsán arra a 200 hektár földterületre hívta fel a figyelmet, amelyet Györgyénben erdősítésre irányoztak elő, és egy ismeretlen eljárásban az Ifjúsági Környezetvédelmi Központnak ajánlottak fel. Arról viszont, hogy ez a központ milyen munkát végez, az erdőtelepítés megtörtént-e, illetve a szervezetet ki vezeti, nem rendelkezik adatokkal.
Danijel Kovačić, a Demokrata Párt képviselője rámutatott, a mezőgazdasági szakszolgálat rendelkezik minden szükséges adattal a györgyéni erdősítéssel kapcsolatban. Majd reagálva Dušan Stipančević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselőjének kijelentésére, hogy semmi köze a városnak ahhoz, hogy az egyházak mire és miként használják fel a mezőgazdasági földterületeket, Kovačić elmondta, az egyházközösségek nem tulajdonosai ezeknek a földterületeknek, használatra kapták azt, addig, amíg a vagyon-visszaszármaztatási eljárás végén nem kapják vissza saját földterületeiket, éppen ezért elszámolással tartoznak az önkormányzat felé.
Maglai Jenő felhívta a figyelmet, hogy mindenképpen szükség van arra, hogy az ülésen felmerült kérdésekre és a visszaélések lehetőségére az állami földek bérbeadása körül az önkormányzat minél hamarabb választ adjon. Majd hozzátette, ha rövid időn belül nem tesznek pontot a 2007-ben meghozott, a mai törvényes előírásoknak ellentmondó városi döntés ügyének végére, az elkövetkező években újra és újra meg kell majd vele küzdeni. Végül 44 támogató és 5 tartózkodó szavazattal elfogadta a képviselő-testület az éves tervet, ami előfeltétele annak, hogy az önkormányzat megkezdhesse az árverés kiírásához szükséges dokumentumok elkészítését.
|
DRÁGULÁSOK |
