Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök meghátrált. Pártja belső ellenzékének, a „lázadóknak” a nyomására a héten nagyot bukott mind a parlamentben, mind az olasz politikai életben. Pártját, a kormánykoalíció egyik alappillérét képező jobbközép Szabadság Népét (PdL) közben a szakadás fenyegeti, mert a tagság egy része elutasítja Berlusconi politikáját, károsnak tartja Olaszország szempontjából.
Búcsút inthet a politizálásnak? Silvio Berlusconi a szenátus szerdai ülésén (Fotó: Beta/AP)
Berlusconinak az volt a terve, hogy szerdán megbuktatja az április óta működő nagykoalíciós kormányt, amelynek másik meghatározó ereje a balközép Demokrata Párt (PD). Azzal a szándékkal akarta szétzúzni Enrico Letta miniszterelnök kormányát, hogy utána sor kerüljön a parlament feloszlatására. Ez azért lett volna fontos számára, mert akkor a felsőház (szenátus) nem tűzhette volna napirendre mentelmi jogának kérdését.
Céljának megvalósítása érdekében Berlusconi a múlt hétvégén visszahívta pártja minisztereit a Letta-kabinetből, ezáltal kormány- és politikai válságot okozott. A látványos zsarolás után döntött úgy (kényszerből) Letta miniszterelnök, hogy bizalmi szavazást kér. Kormánya kiállta a próbát: bizalmat kapott a parlament mindkét házában.
A Berlusconi-terv összeomlása után így annak kiötlőjén csattanhat az ostor, hiszen a felsőház pénteken testületileg dönt arról, hogy megvonja-e a 77 éves politikustól szenátori mentelmi jogát. A volt kormányfő a februárban megtartott előrehozott parlamenti választáson került be a szenátusba. Ha a testület visszavonja mentelmi jogát (aminek nagy a valószínűsége), Berlusconi búcsút inthet a parlamenti politizálásnak, ráadásul börtönbüntetését is érvényesíteni kell. A parlament illetékes bizottsága szeptember 18-án már egyetértett azzal, hogy a felsőház vonja meg Berlusconi mentelmi jogát.
A szenátusi (parlamenti) kizárása azután került napirendre, hogy a bíróság adócsalásért 2013. augusztus 1-jén jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte, az amnesztiatörvény értelmében azonban csak egy évet kell letöltenie. A törvény szerint Berlusconi ítéletét (a politikus magas életkora miatt) közmunkára vagy házi őrizetre kell változtatni. Az exkormányfő október közepéig választhat a közmunka és a házi őrizet között.
Berlusconit egy tavalyi törvényre hivatkozva akarják kitessékelni a parlamentből. A jogszabály szerint ugyanis a törvényhozásnak nem lehet tagja olyan politikus, akit a bíróság (jogerősen) legalább két év börtönbüntetésre ítélt.
Az ítélet óta Berlusconi – saját állítása szerint – nem tud aludni. Kormánybuktatási kísérletének kudarca után alighanem másra sem igen lesz képes. Politikai hatalma ugyanis látványosan meggyengült, pártját belharcok gyöngítik. A kormánybuktatás gazdasági és egyéb következményeitől tartva pártjában sokan nyíltan szembefordultak vele és a Letta-kabinet megmentése mellett foglaltak állást.
A viszálykodás azonnali pártszakadással fenyegetett. A PdL szétforgácsolódását elkerülendő a bajkeverő Berlusconi visszakozott: szerdán végül lemondott a kormány megbuktatásának szándékáról. Az általa vezetett PdL történetében először fordult elő, hogy nem az ő akarata érvényesül a pártban és az olasz belpolitikában, amelynek színpadára 1994-ben lépett.
Meghátrálásának az lett az eredménye, hogy a Letta-kabinet magabiztosan nyerte a bizalmi szavazást a parlamentben. Ezzel a napok óta tartó kormányválság véget ért. Berlusconi pártjában viszont még csak most kezdődik az igazi bizonytalanság és a belső leszámolás.
Elemzők szerint a belpolitikai feszültség sem ért még véget, noha a kormány helyzetét sikerült megszilárdítani. A koalícióban a balközép Demokrata Pártnak ugyanis egyre nagyobb fejfájást okoz a kormányzás folytatása az akadékoskodó Berlusconival, akinek ráadásul hamarosan meg kell kezdenie büntetésének letöltését is.
A Letta-kormány megmenekülése után az EU vezetői fellélegezhetnek. Az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországban sikerült elkerülni a politikai zűrzavart. Brüsszelben sokan attól tartottak, hogy az olasz kormány bukása és az ennek nyomán keletkező bizonytalanság új pénzügyi válságot okozhat az egész EU-ban. Ez pedig veszélybe sodorhatta volna az unió eddigi válságkezelését.
Korábban európai vezetők már megüzenték Rómának: ne hagyja, hogy a politika tönkretegye a gazdasági fellendülés lehetőségét. Bő két hete José Manuel Barroso, az unió kormányának tartott Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az euróválság sikeres kezelését elsősorban a politikai bizonytalanság fenyegeti. A Letta-kabinetről tartott szerdai szavazás után közleményben méltatta az olasz parlament döntését. A dokumentumban nyomatékosította: a politikai stabilitás kulcsfontosságú Olaszországban, amelynek kormányától a reformok folytatását reméli. Barroso szerint az olasz gazdaság talpra állása nem csak Róma, hanem az eurózóna és az EU számára is döntő fontosságú.
