A Szerbiai Nemzeti Bankban megtartott plenáris üléssel kedden kezdetét vette a Nemzetközi Valutaalap szerbiai tárgyalássorozata, melyet a szerb kormány meghívásának eleget téve folytat a nemzetközi pénzintézet hazánkban október 7-éig. Az IMF küldöttségét Zuzana Murgasová, a hazai tárgyalócsoportot pedig Jorgovanka Tabaković bankkormányzó és Lazar Krstić pénzügyminiszter vezeti. A tervek szerint a következő napokban a legújabb makrogazdasági fejleményeket, a szerb reformtörekvéseket és a 2014-es költségvetés előzetes terveit elemzik majd ki. Szó lesz az ország hosszú távú pénzügyi terveiről, az ez évi költségvetés megvalósulásának sikerességéről, az aktuális monetáris politikáról, strukturális reformokról, a nyugdíjrendszerről és a közadósság helyzetéről is.
A pénzügyminiszter az IMF küldöttségének fogadását megelőzően azt közölte, hogy Szerbia fontolóra kívánja venni egy újabb megállapodás aláírását a 2014. évi állami költségvetés elfogadását és a jelenlegi technikai jellegű együttműködés lezárását követően. Az esetleges részletes megbeszélésekre minden bizonnyal a jövő év első negyedében kerül majd sor a pénzügyi tárcavezető véleménye szerint, aki elmondta: minisztériuma nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék ötszázalékos szintje alatt tartsa. A közadósság az év végén a prognózisok szerint a GDP 65 százalékát teszi majd ki.
KONKRÉTUMOK NÉLKÜL NINCS ÁLLÁSPONT
Jovan Krkobabić foglalkoztatásügyi és szociálpolitikai miniszter kijelentette, hogy a nyugdíjrendszerről szóló fontos megbeszélések még nem kezdődtek el, s hogy majd akkor tud véleményt nyilvánítani a valutalap ezzel kapcsolatos javaslatairól, ha azok már valóban az asztalra kerülnek.
– A megbeszélések még csak ezután veszik majd kezdetüket. Meg kell állapítanunk, van-e egyáltalán lehetőség újabb reformok végrehajtására a 2010 és 2011 során véghez vitt reformokat követően – nyilatkozta Krkobabić kedden újságíróknak az IMF látogatásával kapcsolatos kérdésekre válaszolva.
Közölte, hogy a nyugdíjrendszer reformja fontos kérdést jelent, mely nem tehet lehetővé semmiféle improvizációt.
– Most előre nem értékelhetem a javaslatokat mindaddig, amíg nem látom azokat. Sokféle elképzelés létezik, melyekről nap mint nap hallhatunk a médiában. Amikor az asztalra kerülnek a javaslatok, s hallhatjuk az érveket is, akkor jön majd el az ideje a témáról folytatandó beszélgetésnek – magyarázta álláspontját a miniszter.
Úgy értékelte viszont, hogy Szerbia már véghezvitte az elengedhetetlen nyugdíj- és rokkantsági biztosítási reformokat, mindazokat, amelyeket lehetősége volt megtenni. Emlékeztetett arra, hogy ezzel kapcsolatban az elmúlt két év során állandó jellegű kommunikációt folytatott az állam a valutaalappal.
Nem kívánt véleményt nyilvánítani arról az elképzelésről sem, melynek értelmében kiegyenlítenék a nők és a férfiak esetében érvényben lévő nyugdíjkorhatárt. Azt is elmondta, hogy üdvözölni tud minden jóindulatú elképzelést.
LEFARAGÁS, BEFAGYASZTÁS KIZÁRVA
Krkobabić elfogadhatatlannak nevezte a nyugdíjak befagyasztására irányuló törekvéseket, mert véleménye szerint az infláció következtében a nyugdíjak jelenleg sem emelkednek, hanem csökkennek. Mint mondta, ha a nyugdíjak nem emelkednek, miközben az infláció éves szinten hat és tíz százalék között mozog, akkor voltaképpen visszaesésről beszélhetünk. Elfogadhatatlannak nevezte azokat a javaslatokat is, melyek a szerbiai átlagkereset 43 százalékára csökkentenék a nyugdíjakat. Úgy fogalmazott: ha a német átlagkereset 43 százalékáról lenne szó, akkor ez egy jó ötletnek számítanak, a szerb átlagkereset 43 százalékával azonban koldusbotra juttatnák a nyugdíjasokat.
A legutóbb ez év májusában járt hazánkban az IMF-küldöttség. Mint ismeretes, az utolsó készenléti hitelmegállapodás súlya mintegy 1,1 milliárd euró, az egyezményt azonban 2012 elején befagyasztották, amikor a szerb kormány a költségvetés tervezése során a valutaalappal megbeszéltnél egy százalékkal magasabb költségvetési hiányt fogadott el.
