2024. március 29., péntek

Gyengén szerepelt, de győzött a koalíció

Az osztrák választás után maradhat az eddigi szociáldemokrata–konzervatív kormány

A vártnál sokkal gyengébben szerepelt a kormánykoalíció két nagy tömegpártja, kisebb vetélytársai az ellenzéki oldalról azonban jobb eredményt értek el az osztrák parlamenti választáson. A végeredmény szerint a vasárnapi voksoláson az öt éve nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPÖ) végeztek az első helyen, jóllehet eddigi leggyengébb eredményüket érték el: a szavazatoknak csak a 27,1 százalékát kapták. Koalíciós partnerük, a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) mögöttük végzett, de a maga 23,8 százalékával szintén rosszul szerepelt.

Mindazonáltal (együtt) így is a szavazatok 50,9 százalékát szerezték meg, ami a 183 tagú alsóházban összesen 99 képviselői helyet jelent. Ez épp elégséges arra, hogy a továbbiakban is ketten folytassák a kormányzást, fenntartva eddigi nagykoalíciójukat.

Az osztrák parlamenti választáson ez a két párt 1945 óta tartja vezető szerepét, de ilyen rossz (összesített) eredményt még nem értek el a II. világháború befejezése óta. Az 1970-es évek derekán még együtt a szavazatok 93,4 százalékát söpörték be. Népszerűségük az 1980-as évek óta csökken, és azóta folyamatosan veszítenek szavazókat.

A nehézségek és szavazatvesztés ellenére Werner Faymann kancellár (miniszterelnök) szociáldemokratái és az alkancellárt adó konzervatívok akár folytathatják is a nagykoalíciós kormányzást, hiszen együtt abszolút többséget szereztek.

Az 53 éves Faymann még a választás előtt jelezte: a sikeres szereplés után fenntartaná a nagykoalíciót, aminek már komoly hagyománya van Ausztriában. A reméltnél gyengébb voksolási eredmény ismeretében is kiállt a folytatás mellett. Koalíciós párttársának elnöke, Michael Spindelegger szintén jelezte, hogy kész a koalíció megújítására, de egyéb megoldást sem zárt ki. Hozzáfűzte azonban, hogy ezentúl nem folytathatják úgy, ahogy eddig tették. Heinz Fischer államfő ugyanakkor egyértelműen a nagykoalíció folytatását szeretné.

A két párt közös kormányzása viszonylag sikeres volt az elmúlt években, hiszen Ausztriában az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az EU-ban, a gazdaság pedig jól teljesít. (Szakértők szerint akármilyen koalíció irányítja ezentúl a gazdasági válságot sikeresen átvészelő Ausztriát, neki kell látnia a nyugdíj- és az oktatási rendszer reformjához.)

A választás tanulságai közé tartozik az is, hogy a kis pártok tovább erősödtek. Ez talán azzal is összefüggésbe hozható, hogy a két hagyományos nagy párt, a győztes balközép SPÖ és koalíciós szövetségese, a konzervatív ÖVP képtelen volt új szavazókat szerezni. Másik oka a szociáldemokrata–konzervatív nagykoalíció gyengébb szereplésének az lehet, hogy az elmúlt évek korrupciós botrányai alaposan kikezdték mindkét nagy párt népszerűségét. A szavazók egy része azért is elfordulhatott az SPÖ-től és az ÖVP-től, mert csalódtak bennük, képtelenek voltak ugyanis végrehajtani a már régóta esedékes reformokat, s a válság elleni küzdelemben sem tettek meg minden tőlük telhetőt.

Meglepően jól szerepelt viszont a választáson a legnagyobb ellenzéki erő, a szélsőjobboldali, euroszkeptikus, populista és bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely 21,4 százalékos támogatottságával jócskán megelőzte a zöldeket, akik szintén javítottak korábbi választási eredményükön, de a megszerzett 11,5 százalékkal mégsem érték el a kitűzött céljukat, vagyis a 15 százalékot. Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache nagyszerűnek nevezte az eredményt, ami szerinte azt bizonyítja, hogy pártja a választások igazi győztese.

A hét végi erőpróba egyik nagy kérdése az volt, hogy hány politikai erő jut be a parlamentbe, amihez a szavazatok legalább négy százalékát kellett megszerezni. A nagykoalíció két pártja, valamint az FPÖ és a Zöldek mellett ez további két új pártnak is sikerült: a liberális Neosnak (4,8 százalékot kapott) és a tavaly ősz óta működő EU-ellenes, populista, de gazdaságpolitikájában liberális Team Stronachnak (5,8 százalék), amelyet a 81 éves, osztrák-kanadai milliárdos Frank Stronach hozott létre hatalmas magánvagyonából. Mindez arra utal, hogy a választás igazi győztesei és meglepetései a kis(ebb) pártok voltak. A másik – igaz, kellemetlen – meglepetés, hogy rekordalacsony volt a választási részvétel. Hivatalos közlés szerint csak a 66 százalékot közelítette meg. Ez nagyon rossz aránynak számít abban az országban, ahol – az unió átlagához viszonyítva – egészen az 1990-es évek eleje óta a voksolók csaknem nyolcvan százaléka ment el szavazni.