Sikeresen lezajlott a sorrendben 18. Vajdasági Magyar Nóta és Csárdás Fesztivál Torontálvásárhelyen. Az idén kissé késve jelentek meg a felhívások, valószínűleg emiatt kevés amatőr énekes jelentkezett. A szokásos nótatáborban, a felkészítésen négyen vettek részt, akik versenyeztek is pénteken este. A megmérettetés abszolút győztese Lapcsevity Jovica ürményházi énekes lett. A zsűritől maximális 50 pontot kapott, és elnyerte a közönség díját is. A második helyezést Hováth Gizella Udvarszállásról 38 ponttal érte el. Mindketten felléptek a gálaműsoron.
A magyar nóta kategóriában 12 szerző 40 alkotással vett részt a versenyben. A Pozsár Erzsébet, Gábor Károly és Linka László összetételű szakzsűri 12 szerzeményt javasolt a döntőbe. Ezenkívül a közönség meghallgathatta a tavalyi versenyműsorból kimaradt két Kolinger Béla-szerzeményt. Ezek közül került ki a győztes szerzemény is, egy csárdás. A zenéjét Kolinger Béla írta, szövegét Jovanovityné Juhász Jusztinia, címe Az alvégi kiskocsmában, amelyet Erős Mónika és Gőz László vitt sikerre. A második helyezett az Aratódal lett, a tavalyi amatőr énekesi verseny győztesének, Szabó Dékány Zsófiának előadásában. Zenéjét Fazekas Imre szerezte, szövegét Jovanovityné Juhász Jusztinia írta. A harmadik helyezett szerzemény szövegét és zenéjét is Fazekes Imre szerezte, címe Azért, hogy ilyen vagyok és Molnár Csikós Gábor előadásában csendült fel. Ezenkívül a zsűri három szerzeményt részesített dicséretben, amelyeket szintén bemutattak a gálaesten. Az egyik Gál József és Tarr István Hogy tudnálak nem szeretni szerzeménye Fésűs Mária előadásában, a másik Kovács Ferenc, Mezei KatalinMikor veled találkoztam című dala Rajc Vilmos előadásában. Ugyanennek a szerzőpárosnak a Ki tudná azt megmondani című szerzeményét Guszvány Izabella énekelte.
A gálaest sikeréhez nagyban hozzájárult az életműdíjas Kurina Irén Szegedről, és a tavalyi nótasztár győztese Koltai László Túrkevéről. Juhász Attila tartományi művelődési titkárhelyettes megnyitó beszédéből idézett szavaival zárom soraimat: „A magyar nótát nem ápolni kell, hisz nem beteg, hanem művelni és éltetni” – s mi ezt tesszük.
