2024. április 25., csütörtök

Sokszor fájdalmat okoz, de szép!

Egy online felmérés szerint a világban a nőknek átlagosan 20 cipőjük van. Egy másik felmérés szerint pedig az Egyesült Államokban élő nők átlagban 17 pár cipőt tartanak a cipősszekrényükben. Első hallásra lehet megdöbbentő, feltételezem elsősorban a férfiak számára az, és felteszik a kérdést, hogy miért van szükség egyáltalán ennyi cipőre egy nőnek? De! Ha belegondolunk, ezek egyáltalán nem magas számok. Már csak azért sem, mert például most ősszel, amikor olyan változékony az idő, szükség van egy melegebb őszi cipőre, de a szép napsütéses napokra egy könnyebb cipő is elkel, na de arra is gondolni kell, hogy ha majd esik az eső, akkor már a vízhatlan cipő jelenléte is nélkülözhetetlenné válik a cipőkollekciókban. Aztán ott a tél, amikor szintén a valamivel hidegebb, havas idő másfajta lábbelit igényel, mint a száraz hideg. A csúszós utakon nem tudunk magas sarkú csizmában tipegni. Bár vannak olyan merész nők, akik a nyaktörés veszélye árán is a jeges utcákat 10–12 centiméteres sarokkal manőverezik végig, amit sokszor akár már a légtornászok is megirigyelhetnek. A nyár a leggazdagabb, mármint ami a cipő-, vagy legalábbis a lábbeli-vásárlási lehetőségeket illeti, hiszen papucsot, magas és alacsonyabb szandált, vagy éppen sarut hordhatunk. És akkor még a színekről nem is beszéltünk. Egy nő szekrényében nemcsak fekete cipők lapulnak, hanem fehér, barna…és a piros! A piros cipő… Ezeknek a lábbeliknek, vagy a piros valamelyik árnyalatában pompázó cipőnek (teljesen mindegy, hogy csak papucs, vagy szandál, cipő, vagy csizma, esetleg kényelmes balettcipő, netán sportcipő), a lábbelik között kiemelt hely jár. Annak megválasztása is kiemelt odafigyelést igényel. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ideális piros árnyalatú pár megválasztása sokkal több időt, válogatást és utánajárást vesz igénybe, mint mondjuk egy fekete rokonának. Már csak azért is, mert a lábunkra vonzza a tekinteteket, nem mindegy, hogy hogyan áll…

És ha már a cipősszekrény analízisénél tartunk, egy-egy elegánsabb öltözék és alkalmi ruha is bizony más-más stílusú, anyagú és magasságú cipőt igényel. Mert ugye a nő, legalábbis a többségük, közöttük én is, alkalomhoz híven, sokszor hangulatához mérten választ lábbelit.

Érdekes adat, hogy Amerikában bár a nők többségének 17 lábbelije van, minden 12. nő több, mint 100 pár lábbelivel büszkélkedhet. Egyes világsztárok ruhatárában több ezer lábbeli lapul, de például a Kaliforniában élő Darlene Flynn 16 400 lábbeliből álló gyűjteményéről néhány évvel ezelőtt adott hírt az amerikai média. Persze ő nem hordja mindegyiket, inkább fanatikus gyűjtőnek számít, akinél a vitrint is üveg-, illetve porceláncipők díszítik.

Hogy honnan ered a nők lábbeli iránti rajongása? Nem tudok tudományos magyarázatot adni. Azt hiszem, gyermekkorban jelentkezik először, amikor a kislányok anyjuk cipőjében rohangálva, és így kimozgatva annak sarkát, próbálnak azonosulni édesanyjukkal. Azt hiszem, ezek a játékok is hozzátartoznak a nővé válás folyamatához. Na de, hogy miért van szükség magas sarokra? Na ezt már könnyebb megválaszolni. Mert a magas sarok az egyensúlyozáshoz olyan testtartást: megfeszített vállakat és egy kicsit hátratolt csípőt igényel, ami büszkeséget, határozottságot, nőiességet kölcsönöz a nőnek. Ebben az esetben teljesen mindegy, milyen magas az a sarok, a nőiességhez nem kell okvetlenül 14 centiméteres sarok, de sajnos sokszor a „szerelem első látásra” hatás olyannyira elködösíti a női tudatot, hogy nem a kényelem, hanem az esztétika szerint történik a választás. Ugyanez a magyarázat arra is, hogy a nők nagy hányada a hólyagok és a többszöri sebek, vagy a térd- és hátfájás ellenére is végigtipegett már egy egész napot, vagy végigült egy eseményt abban a cipőben, amely gyötrelmei okozója, csak azért mert: szép! És még ezek után is ott lapul szekrénye mélyén arra várva, hogy gazdája ismét rátaláljon, és felhúzza, persze abban bízva, hogy már nem lesz olyan fájdalmas. És épp ez az oka annak is, hogy lehet, nem minden szekrényben, de a nők nagy többségénél lapul olyan cipő is, amelyik csak akkor volt a lábon, amikor a boltban felpróbálták.

Nem szeretném azokat a nőket kritizálni, akik sokszor nem tudnak ellenállni egy-egy rendkívül szép darabnak, hiszen én magam is közéjük tartozom. Bár igyekszem figyelembe venni az ortopéd szakember utasításait, mint például azt, hogy a cipő sarka ne haladja meg a 7 centiméter magasságot, a talp elhelyezkedése legyen kényelmes, ne szorítson sehol sem a cipő, de tartsa a lábat… sajnos azonban ritkán sikerül minden feltételnek eleget tenni.