2024. április 17., szerda

Felesleges feszültségkeltés?

Az SZHP szerint 2007 óta eddig az évig senki nem kérdőjelezte meg az egyházaknak használatra adott földterületekről szóló rendelet törvényességét

Felesleges feszültségkeltés előzte meg az állami földek bérbeadásáról szóló szabadkai idei tervének elfogadását. A korábbi időszakban adott nyilatkozatok ugyanis arra irányultak, hogy a 2007-ben hozott városi rendelkezés, amely szerint a katolikus, az evangélikus és a pravoszláv egyháznak 700 hektár állami földet adnak használatra, gátolja az éves terv elfogadását, azt azonban már júniusban tudni lehetett, hogy a minisztérium külön fogja kezelni. Ugyanakkor fel sem merül a kérdés, hogy amennyiben elveszi a város az egyházaktól ezt a földterületet, miből fognak az egyházak megélni – hangzott el a Szerb Haladó Párt szabadkai szervezetének pénteki sajtótájékoztatóján.

– Sajnos a hívők ma már, ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem tudnak annyi pénzt adni az egyházaknak, mint régen, így ezek a földterületek, illetve azok bérbeadása segítenek nekik abban, hogy fennmaradjanak – emelte ki Gojko Radić, az SZHP szabadkai szervezetének megbízott vezetője reagálva arra, hogy az elmúlt hónapokban több alkalommal is a képviselő-testület napirendjére tűzték ugyan a 2007-ben hozott városi rendelet hatályon kívül helyezését, sőt legutóbb rendkívüli ülést hívott össze a képviselő-testület elnök asszonya, majd végül el is halasztotta, mert – mint azt Radić kifejtette – a rendkívüli ülés összehívásáról nem egyeztetett egyik képviselő-testületi párttal sem.

– Azzal indokolták a rendelet hatályon kívül helyezését, hogy az törvénytelen és fékezi az állami földek bérbeadásáról szóló idei évre vonatkozó terv minisztériumi jóváhagyását. Én már tudtam, illetve június 19-én Goran Knežević mezőgazdasági miniszter írásban is megerősítette, hogy az egyházaknak használatra adott földterületek nem képezik majd az éves tervet. És íme, meg is történt, a minisztérium jóváhagyta az éves tervet az egyházaknak használatra adott területek nélkül. Vagyis örömmel mondhatom, hogy nem az egyházak fékezték az éves terv jóváhagyását – mondta.

Dragi Vučković, a szabadkai Városi Tanács gazdasággal megbízott tagja az SZHP városi szervezetének sajtótájékoztatóján kiemelte, az állami földek bérbeadásáról az elmúlt hónapok során adott nyilatkozatok csupán egy oldalról közelítették meg a problémát.

– A probléma másik része, hogy egy bíróság sem hozott döntést arról, hogy a 2007-ben meghozott városi rendelet törvénybe ütköző. Természetesen a 2007-es rendelkezés több paraméter alapján törvénybe ütközik, mégis senki sem tett panaszt erre a rendelkezésre sem 2007-ben, sem a mai napig. Csak a bíróságok tudják megsemmisíteni ezt a rendelkezést. Mi az elkövetkező időszakban azon fogunk dolgozni, hogy az egyházak visszakapják azokat a földterületeket, amelyeket visszakövetelnek, és többé ne legyen szükség erre a rendelkezésre – emelte ki Vučković.

 – Az elmúlt hónapokban a képviselő-testület elnök asszonya, a VMSZ képviselők, valamint néhány érdekcsoport részéről május óta folyamatos a nyomásgyakorlás, hogy az éves tervet a 2007 városi rendelet miatt nem fogja a minisztérium elfogadni. Szerencsére az állami földek bérbeadásával foglalkozó bizottság folytatta a munkáját, és egy rendkívül összetett programot készített el. Nagy területről és jelentős számú parcelláról van szó, hiszen ezek után a mezőgazdasági termelők nem licitálhatnak többet 100 hektárra, csak legfeljebb 50 hektárra. És jelentősen magasabb a bérleti díj kezdőára. Amíg 2010-ben 10 ezer dinárról, most majd 20 ezer dinárról indul az árverés. A cél minél több termelőnek lehetőséget adni arra, hogy állami földterületet vehessen bérbe – mondta.

Újságírói kérdésre, miszerint a történelmi egyházaknak el kell-e számolniuk azzal az 5 millió dinárral, amit az önkormányzat az egyházak működésére különít el a városi költségvetésből, illetve az önkormányzat fizet-e azokért az objektumokért bérleti díjat, amelyeket az egyháztól bérelnek, Dragi Vučković elmondta, lévén, hogy ő tagja volt a pravoszláv egyház egyházi bizottságának, tudomása szerint az egyház minden évben dokumentumokkal igazolja, hogy mire költötte az önkormányzattól kapott pénzt. Gojko Radić felhívta a figyelmet arra, hogy az ingatlanok bérleti díjáról a kérdéseket az arra megfelelő szakszolgálatnak kell feltenni. Erről nincs információjuk.

Vučković arra a kérdésre, hogy van-e törvényes rendelkezés, amely szerint az egyházak bérbe adhatják a használtra kapott állami földterületeket, valamint támogatást kaphatnak rá, elmondta, törvényes előírások szerint az egyházak, illetve egyházközösségek a földek megművelésénél igénybe vehetik egy harmadik személy szolgáltatásait. Állami támogatást pedig azokra a területekre, amelyeket a pravoszláv egyház kapott használtra, senki nem vett fel.