2024. április 24., szerda

Ausztria a régit választja?

Izgalommentes választási kampányhajrá után Ausztriában vasárnap következhet a pártok megmérettetése, amelynek a parlamentbe jutás a tétje. A voksoláson az alsóház (Nationalrat, azaz a Nemzeti Tanács) 183 tagjáról döntenek az osztrákok.

A parlamenti választás favoritja a szociáldemokrata SPÖ, amely a jobbközép Osztrák Néppártal (ÖVP) 2008 decembere óta nagykoalícióban irányítja az országot. A közvélemény-kutatások szerint a jelenlegi koalíció két pártja együtt ismét megszerezheti a szavazatok abszolút többségét a parlament alsóházában, a megbízatási idő öt év. Ha ez megvalósul, valószínűleg közösen folytatják a kormányzást. Az ÖVP a 2008-ban megtartott választáson 26, az SPÖ 29 százalékot ért el. A felmérésekből arra lehet következtetni, hogy a vasárnapi voksoláson szintén az SPÖ kaphatja a legtöbb szavazatot (27 százalékot), az ÖVP pedig ismét a második helyen végezhet (23 százalékkal).

Ha szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció két pártja mégsem érné el az abszolút többséget, harmadik társként akár a tavaly látványosan előretört ellenzéki Zöldeket vehetnék be a hatalomba, ahogyan ezt már tartományi szinten több helyen meg is tették. A Zöldek a szavazatok 12˜–15 százalékára számíthatnak.

A legnagyobb ellenzéki erő, a populista és bevándorlás-ellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatottsága jóval nagyobb a Zöldekénél, közelíti a húsz százalékot. A választáson három új párt is indul, de közülük valószínűleg csak az euroszkeptikus és populista Team Stronach kerülhet be a parlamentbe, tíz százalék körüli eredménnyel. A párt az osztrák szerszámgépgyártóból kanadai milliárdossá lett 81 éves Frank Stronachról kapta a nevét. A Team Stronach az utóbbi egy év tartományi választásain meglepően jó, 7–10 százalékos eredményeket tudott elérni.

A felmérések szerint az osztrákok egyetlen vezető politikust sem kedvelnek különösebben. Igaz, a szociáldemokraták listavezetője, Werner Faymann kancellár (kormányfő) messze lehagyja a többieket. Az osztrákok nagy része továbbra is őt látná legszívesebben a kancellári tisztségben. Faymannt a szavazók harminc százaléka tartja legalkalmasabbnak, 77 százaléka pedig legesélyesebbnek a kancellári posztra. A koalíciós partner ÖVP elnökének, Michael Spindelegger külügyminiszternek csak 36 százalék esélyt adnak a választók, hogy elfoglalja a kancellári széket.

Az unió átlagához viszonyítva Ausztriában rendkívül magas a szavazási hajlandóság. Az 1990-es évek eleje óta a részvétel nyolcvan százalék körüli. Politikai elemzők arra számítanak, hogy ezúttal a részvételi arány még magasabb is lehet, és ezt Stronach pártjának megjelenésével hozzák összefüggésbe. A választás végeredménye alighanem Alsó- és Felső-Ausztriában, Stájerországban és Bécsben dől el, hiszen a négy tartományban él a 6,4 millió szavazó csaknem hetven százaléka.

A választási kampány fő témái a munkahelyteremtés, a korrupció elleni harc, a pártfinanszírozás és adóügyi kérdések voltak. Az SPÖ inkább a tehetősebbeket sarcolná meg: az évi 300 ezer euró felett keresők személyi jövedelemadóját öt százalékkal növelné. Az ÖVP viszont a cégeknek és a vállalkozóknak biztosítana kedvezőbb adórendszert.

A szociáldemokrata Faymann kancellár a kampány során gyakran felhívta a lakosság figyelmét arra is, hogy kormánya az EU-t sújtó válság ellenére nagyszerű gazdasági eredményeket ért el, fenntartotta az osztrák jólétet és az ország stabilitását. A hivatalos statisztika azonban nem mindenben igazolja a politikust. Az osztrák gazdaság ugyanis 2013 második negyedévében a vártnál gyengébben növekedett, reálértéke alig érte el a 0,1 százalékot.

A választás egyik különlegessége, hogy – a korábbiaktól eltérően – a pártoknak szigorúan előírták: hétmillió eurónál nem költhetnek többet reklámcélra. Emellett arra is kötelezték őket, hogy gazdálkodásukat tegyék átláthatóvá.