Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi megyei bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.
Az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság közleménye szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát.
A Jutarnji list szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A zágrábi napilap szerint a horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.
A Večernji list azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően „Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban”. A lap szerint a magyar szervek azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.
Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol–INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.
A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Sanadert. Az egyik vádpont szerint Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen született ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.
