A Szerbiai Képviselőház környezetvédelmi bizottsága és a képviselőház mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási bizottsága kedden befejezte kétnapos palicsi ülését. Az ülésen a két bizottság a szabadkai környezetvédelmi és mezőgazdasági problémákról, valamint a szerbiai felszíni vizek és termőföldek szennyezettségéről tárgyaltak. Az ülésen a bizottság tagjain és a minisztériumok illetékesein kívül az önkormányzat, a civil szervezetek és különböző köztársasági ügynökségek képviselői vettek részt.
Fremond Árpád: Hat hónap után sikerült megállapodásra jutnia a város és a mezőgazdasági minisztérium illetékeseinek (Fotó: Molnár Edvárd)
A szabadkai mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség mezőgazdasági kérdésekkel megbízott parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy hat hónap után sikerült megállapodásra jutnia a város és a mezőgazdasági minisztérium illetékeseinek. Szavai szerint a mezőgazdasági minisztérium termőföldekért felelős ügynöksége bejelentette, hogy alá fogja írni a város mezőgazdasági programjának jóváhagyását, amelyet ezután a városi képviselő-testületnek még el kell fogadnia. Csak ezután indulhat meg az árverezési program elfogadása, amely a képviselő szerint jó volna, ha minél előbb megtörténne, hiszen már folyamatban van a 2013/2014-es termelési év.
– Az egyházaknak 2007-ben átadott 700 hektárnyi földterület belekerült a mezőgazdasági programba, azonban mivel különböző perek folynak velük kapcsolatban, nem kerülnek bele a licitációs masszába. Óriási előrelépés, hogy a többi ezer hektár nem lett túsza ezeknek a területeknek és remélhetőleg október folyamán a város végre tudja hajtani az állami földek bérbeadását – magyarázta a VMSZ képviselője.
Szavai szerint a termőföldekért felelős ügynökség igazgatója a mezőgazdasági bizottság előző ülésén arról számolt be, hogy az ügynökség emberhiánnyal küszködik, egy személy több önkormányzat mezőgazdasági programját kezeli, és ezért késnek.
Vladica Banić, a termőföldekért felelős ügynökség szakmunkatárasa a szerbiai termőföldekről szóló beszámolójában kiemelte, hogy az ország egész területén jó a föld minősége, a nehézfémek sehol sem érik el a megengedett határértéket. Miközben Szerbiában a talaj savasodása, addig Vajdaságban a szikesedés terjedése figyelhető meg. Szavai szerint az egyedüli problémát a talaj humusztartalmának változása jelenti. Kiemelte, hogy a legnagyobb talaj- és termőföldszennyező tényezők a felszíni szén- és sóderkitermelés, kőfejtés, valamint a Szerbiai Villanygazdaság erőművei és a távfűtési erőművek. Szennyezett övezetnek számítanak még az autóutak menti földek is.
Az autóutak melletti földek szennyezettségéről vitázva többen felvetették, hogy út menti erősítéssel lehetne megoldani a problémát, azonban figyelni kellene arra is, hogy ne tájidegen, invazív fajokat, hanem őshonos fajokat ültessenek. Az erdészet szakemberei arra figyelmeztették a jelenlévőket, hogy egy európai uniós ország területét átlagosan 42 százalékban borítják erdők, ehhez képest Szerbiának csak 29 százalékát, Vajdaságnak pedig mindössze 6 százalékát, holott az elfogadható minimális határérték 14 százalék lenne. Kiemelték, hogy a kelleténél kevesebb erdős területek miatt az árvizek, belvizek és a szárazság is fokozottabb veszélyt jelent Vajdaságban.
Dr. Nebojša Veljković, a szerb kormány környezetvédelmi ügynökségének osztályvezetője elmondta, hogy míg Szerbia felszíni vizei tisztának mondhatók, Vajdaságban elkeserítő a vízminőség. Szerbia tíz legszennyezettebb felszíni vize közül hét a tartományban van, Vajdaság felszíni vizeinek 40 százaléka pedig szennyezett minősítésű. Ilyenek például a DTD csatorna Versec 2-es szakasza, vagy például a Krivaja kishegyesi szakasza és a szenttamási szakasz, a Begej szerbittabéi szakasza, a szabadkai Körös patak stb.
A palicsi-tó szennyezettségével kapcsolatban a szakember felajánlotta az ügynökség együttműködését, a szabadkai illetékeseket pedig arra kérte, hogy folyamatosan tájékoztassák az ügynökséget a tó vizének minőségéről.
