2024. március 29., péntek

Az íráson túl, a festészeten innen

Tolnai Ottó átvette a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat

Negyven évvel ezelőtt alapította meg a topolyai képviselő-testület és az akkori Képes Ifjúság szerkesztősége a Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat. Ma is egyedülálló, hogy egy képzőművészeti díj képviselő-testülethez kötődik, emlékeztetett a hétvégén, a Topolyai napok rendezvénysorozat ünnepi perceiben Náray Éva, aki az alkalmi díjátadó ünnepségen kihirdette: a Ninkov Kovačev Olga, Csernik Attila és Náray Éva összetételű zsűri az idén Tolnai Ottó írónak, költőnek, képzőművészeti kritikusnak ítélte oda e rangos elismerést a Kalapdoboz című képzőművészeti írásait tartalmazó kötetéért.

A Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj átadását és a vele egy időben, a topolyai Művelődési Ház kiállítótermében Tolnai Ottó-alkotásokból álló kiállítás megnyitását megelőzően Náray Éva rámutatott:Tolnai Ottó életművében fontos helyet foglal el a képzőművészet. Nem véletlenül nevezi őt egyik méltatója ,,festőművész-szemű” költőnek. A képzőművészet azonban nem csak ihletője a Tolnai-műveknek, hiszen amennyit számára nyújt a képzőművészet, ő ennek sokszorosát adja vissza nekünk nem csak a vajdasági, de az egész egykori jugoszláv térség képzőművészetét kísérve, követve, boncolgatva vagy összegezve. A díjazott kapcsán hangsúlyozta: összetett a tevékenysége, esetében átjárhatóság van az irodalom és képzőművészet között.

A szeptember 14-én nyílt és a topolyai Művelődési Ház kiállítótermében e hónap végéig látogatható Tolnai-alkotásokból álló tárlat anyaga pedig a fenti vonatkozásra a lehető legteljesebben rá is mutat. A képzőművészeti szakíró arra is kitért: Tolnai több kötetében is foglalkozott a vajdasági képzőművészettel, többek mellett a díj névadója, Nagyapáti Kukac Péter művészetével is. Legújabb kötete, a Kalapdoboz az eddigi legteljesebb válogatást nyújtja képzőművészeti írásaiból. Ninkov K. Olga művészettörténész is többek között egy érdekes párhuzamra mutatott rá a rendezvényen. Felhívta a kiállítóteremben megjelent ünneplők figyelmét arra is, hogy az ott kiállított Nagyapáti-alkotásnak is hiányzik az egyik sarka, olyan állapotban van, mint Tolnai Ottó több kollázsán látható papírok. Tolnai Ottó az, jegyezte meg a művészettörténész, aki irodalmi szövegeivel illusztrálja a képzőművészeti alkotásokat.

Kókai Mernyák Melinda, Topolya polgármestere a díjátadás előtti percekben vallott érzéseiről, meggyőződéséről: kiemelte, hogy az ajándék, amelyet a díjazott ezúttal átvehet, csekély dolognak számít ahhoz az élményhez képest, amelyet az olvasók, a művészetkedvelők a Tolnai-szövegeket olvasva kapnak. Tolnai Ottó megköszönte az elismerést, mindenekelőtt a Topolyához fűződő személyes, pozitív élményeiről és benyomásairól szólt. Hangsúlyozta: foglalkoztatják a kisvárosok, általában ,,fáj-kisközségeknek” tapasztalja, nevezi őket, de ez alól Topolya kivétel. Topolyán jó, itt pozitív energia dolgozik, jegyezte meg. Arra is emlékeztetett az egybegyűltekhez szólva, majd lapunknak adott rövid nyilatkozatában:

– A festészet jó, írta egyszer Hamvas Béla egy félmondatában. A festészetnek van egy olyan pozitív sugárzása, amely mindenen áttör. A festészet elsősorban a műtermeket jelenti számomra. A műtermeknek templomjellegük van, a biztos, jó helyet jelentik. A gyermekkoromból ismert kisiparos műhelyekben tapasztaltam még hasonló melegséget. Ezt a jóságot próbáltam megfogni a Kalapdobozban – vallotta Tolnai Ottó.

– Azért harcolok – folytatta –, hogy a vajdasági festészet szuverén része legyen a nagyobb térségek művészetének. Magammal szeretném beemelni a vajdasági festészetünket oda, ahol én vagyok. Szeretném, ha tudomást vennének ezekről a festőkről. Én nem tartom magam képzőművésznek, egy területet választottam ki magamnak az írás és a festészet között: az íráson túl, a festészeten innen. A kézirataimat is továbbírom, szétírom – mondta a díjazott, majd önmaga is jellemezte a kiállítás anyagát. A tárlat befogadói ezúttal szembesülhetnek annak művészi eredményével, hogy pl. Tolnai Ottó teás zacskókon feltüntetett kínai ideogrammák közé hatolt ecsettel. Megismerkedhetnek a művésznek egy hét alatt született száz önarcképével, a hulladékpapír mikrorészeit felhasználva készített kollázsaival.