Alighanem elmarad a korlátozott mértékűre tervezett külső katonai beavatkozás Szíriában, amit az Egyesült Államok erőltetett az utóbbi hetekben. A katonai csapás azért került le a napirendről, mert a hét végén a térség fölött bábáskodó amerikaiak és oroszok hivatalosan is megegyeztek Szíriáról.
A külföldön széles körben üdvözölt egyezség Genfben született John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter háromnapos megbeszélésének eredményeként. A két politikus megállapodott egy vegyifegyer-egyezményben, amely a szíriai válságot hivatott megoldani. (Az amerikai-orosz keretmegállapodást az ENSZ-nek is jóvá kell hagyni, amire a közeljövőben kerülhet sor.). Kerry és Lavrov ezen kívül egyetértett abban is, hogy októberben szerveznek egy nemzetközi békekonferenciát, amelyen a szíriai konfliktusban részt vevő mindegyik fél képviseltetheti magát.
Az amerikaiak által előterjesztett hatpontos vegyifegyer-egyezmény lényege: Szíriának 2014 közepéig meg kell semmisítenie vegyi fegyvereit, addig pedig nemzetközi felügyelet alá kell helyeznie a hírhedt arzenált.
Washington a vegyi fegyverek szíriai bevetése miatt akart szövetségeseivel katonai csapást mérni a közel-keleti országra. A Fehér Ház szerint augusztusban a szíriai kormányerők Damaszkuszban több mint ezer embert öltek meg harci gázzal (szarinnal), de ezt a Moszkva, Kína és Irán által támogatott – Bassár el-Aszad elnök vezette – szíriai rezsim tagadja.
A fenyegető amerikai támadást Moszkvának sikerült megakadályoznia. Úgy, hogy a napokban rávette Damaszkuszt az ezer tonnára becsült teljes vegyifegyver-készletének nemzetközi ellenőrzés alá helyezésére és megsemmisítésére. Moszkva szeptember 9-én szólította fel nyilvánosan Damaszkuszt, illetve szövetségesét, Aszadot a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésére. Nem sokkal azután, hogy Kerry amerikai külügyminiszter már jelezte: ezeknek a sokat vitatott fegyvereknek a megsemmisítése az egyedüli módszer, amellyel Szíria elkerülheti a megtorló csapást az augusztusi szaringáz-támadásért.
Damaszkusz és Aszad – a külső csapás elkerülése végett – hallgatott Moszkvára. A katonai beavatkozás helyét ezután gyorsan átvette a diplomáciai hadviselés, a korábban beavatkozást sürgető (nyugati) politikusok is békés hangnemre váltottak. Még a néhány napja harcias Barack Obama amerikai elnök is másként kezdett beszélni: már nem emlegeti a támadás lehetőségét, illetve az Aszad-rezsim megbüntetését a vegyi fegyver használata miatt.
Úgy tűnik, a diplomáciai megoldás megmentette Obamát attól, hogy az amerikai törvényhozás leszavazza a katonai beavatkozásról szőtt tervét, amelyet az USA sok szövetségese (így Nagy-Britannia) és az amerikaiak többsége is elutasít. Mindazonáltal a szíriai konfliktus kezelése továbbra is Obama elnökségének legnagyobb külpolitikai kihívása marad. Annál inkább, mivel egyes elemzők már arról győzködik a világot, hogy a szíriai válság esetében Oroszország látványos meghátrálásra kényszerítette az Egyesült Államokat. Igaz, más szakértők szerint Moszkva inkább segített Obamának kihátrálni a sovány eredménnyel kecsegtető Szíria elleni büntetőakcióból.
Obama most szusszanhat egyet, hiszen a szír vezetésen a sor, és ezt Kerry és Lavrov szombaton Aszad tudomására is hozott. A két külügyminiszter Genfben együtt szólította fel Damaszkuszt, hogy ígéretéhez híven helyezze nemzetközi felügyelet alá vegyi fegyvereit. Az orosz–amerikai tárgyaláson Genfben elfogadott és Kerry által kidolgozott hatpontos keretterv értelmében Szíriának már a héten át kell adnia vegyifegyver-raktárainak listáját. Ha ezt elutasítaná, az ENSZ kényszeríthetné a kötelezettségvállalás teljesítésére. Kerry szerint a szakértőknek novemberre már a helyszíneken kell lenniük, hogy mindent ellenőrizzenek.
Miközben külföldön szinte mindenki a diplomáciai megoldásra vár, Szíriában továbbra sincs béke. Folytatódnak a 2011 márciusában kezdődött harcok a kormányerők és a felkelők között. Az eddigi összecsapásokban már csaknem 150 ezren vesztették életüket, több mint kétmillióan pedig elmenekültek az országból. Szírián belül további mintegy ötmillió ember (közöttük kétmillió gyerek) kényszerült arra, hogy lakóhelyéről biztonságosabbnak vélt térségbe költözzön a vérengzések elől.
