A hagyományos és újabb kori családi viszonyokról és felépítésről szervezett kerekasztal-beszélgetést szerdán este a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete. Bevezetőjében dr. Szőke Anna néprajzkutató kiemelte, a hagyományos családi felépítés és viszonyok a második világháború után kezdtek felbomlani, elsősorban azzal, hogy a földművelést lassan felváltotta az iparosodás, a munkásság kialakulása, s ezt tovább tetézte, hogy a nők számára is megnyílt a foglalkoztatási lehetőség és ők sem maradtak a gyerekekkel.
A nagyszülők sem élnek a családban, mint korábban, amikor három nemzedék élt együtt, s nem is érnek rá foglalkozni az unokákkal, mert ők is dolgoznak. A család évszázadokon keresztül arra volt hivatott, hogy nevelje a felnövő nemzedéket, most ezt a funkcióját elvesztette. Feladatkörét, ahogy tudták, átvették a napközik, óvodák, iskolák. A gyerekek gyakran maradtak egyedül otthon, nem tanulták meg a legszükségesebb teendőket a ház körül és nem tanultak munkaszokásokat. A családi kapcsolat így jóformán anyagi viszonnyá silányult, amelyben a szülők feladata egyedül az anyagiak megteremtése. A közös programok is kizárólag az anyagiak tükrében jelentkeznek (közös nyaralás) és nem jut eszébe senkinek sem egyéb, pénzt nem követelő közös programok szervezése, a szabadidő tartalmas eltöltése.
A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a család funkcióját hagyományos értelemben nem lehet visszaállítani, de részeiben igen, több közös családi programmal. Nagyon károsnak ítélték azt a felfogást is, hogy a gyereknek mindent meg kell adni, minden kívánságát teljesíteni kell. Ezzel valójában kiölnek belőle minden önkezdeményezést és nem tanul munkaszokásokat, valamint felelősséget azért a közösségért, amelyben él.
A családról szóló beszélgetések sorában tegnap este Fontányi Andor pszichológus tartott előadást a családok alakulásáról, szombaton pedig Szöllősi Boglárka textiltervező mérnök tart kézműves foglalkozást az érdeklődőknek.
