A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság más lesz, mint a korábbiak, ugyanis nem egy – esetleg két – ország fogja megrendezni, hanem az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) döntése értelmében 13 ország egy-egy városának ítélik oda a rendezés jogát. A „városok Eb-je” tervezet eszmei töltetét az első Európa-bajnokság kiírásának hatvanadik évfordulója adja: Michel Platini UEFA-elnök szerint egy ilyen széles körben lebonyolítandó torna a legalkalmasabb arra, hogy Európa 2020-ban méltóképpen megünnepelje a roppant népszerű viadal hatvanadik születésnapját. Ahogy az elnök mondta a Magyarország–Észtország vb-selejtező félidejében: nem a szurkolókat visszük az Eb-re, hanem az Eb-t visszük a szurkolókhoz.
Az európai szövetséghez tegnapig lehetett beküldeni az előzetes jelentkezéseket, majd április 25-éig kell leadni a végleges pályázatokat. A végrehajtó bizottság a jövő héten Dubrovnikban sorra kerülő ülésén jelenti be a pályázók névsorát, s jövő szeptemberben dönt a rendezőkről.
Az Eb-rendezésre Budapest és Belgrád is pályázik, azonban óriási különbség van a két város jelentkezése között.
Budapest semmit nem bízott a véletlenre, komoly szándékáról azzal tett tanúbizonyságot, hogy a pályázati szándékot már úgy jelentették be, hogy megvolt hozzá az állam támogatása is. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke kedden közölte: a kormány egyetértésével a MLSZ is pályázik az új, várhatóan 2017-re elkészülő Puskás Ferenc Stadionnal. Az Orbán Viktorral és Michel Platinival közösen megtartott sajtótájékoztatón Csányi így fogalmazott: „A Magyar Labdarúgó-szövetség és Magyarország megpályázza a 2020-as Eb egyik helyszínét. Bízom benne, hogy az átalakított Puskás Ferenc Stadion méltó helyszíne lesz az Európa-bajnokságnak, és ezért meg is kapjuk az UEFA-tól a bizalmat a rendezésre.” A miniszterelnök, Orbán Viktor úgy fogalmazott a döntés kapcsán, hogy Magyarország történelmi adósságot rendez, amikor a kormány befejezi a Népstadiont, és felépít benne egy új stadiont: „Méltóak leszünk arra, hogy 2020-ban házigazdái legyünk ennek a rendezvénynek, meg fogunk felelni a feltételeknek.” A magyar válogatott észtek elleni 5:1-es sikerét Orbán és Csányi társaságában megtekintő Platininak láthatóan tetszett a szándék és a pályázat felvezetése is, kifejtette, hogy örül, hogy Budapest vágyik a rendezői szerepkörre, arra pedig, hogy a magyar kormány jóváhagyta az MLSZ 40 milliárd forintos létesítményfejlesztési koncepcióját, úgy reagált, hogy fontos, hogy a fiatalok megfelelő körülmények között űzzék szenvedélyüket, amihez a magyar kormány láthatóan megfelelő feltételeket teremt. Tehát jó időzítés, és piros pontok már a pályázat bejelentésekor.
Eközben Belgrádban gondok vannak a szövetség élén, Tomislav Karadžić elnök pedig bejelentette, hogy decemberben lemond tisztségéről, a válogatott nem jutott ki a világbajnokságra, egyelőre megjósolhatatlan, hogy ki lesz a szövetségi kapitány, mindennapos téma a Partizan és a Crvena zvezda privatizációja, az országnak nincs egy, az UEFA követelményeinek megfelelő stadionja sem. Kedden afféle villámcsapásként robbant a hír, Zoran Laković, a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (FSS) főtitkára bejelentette, Belgrád pályázik a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínére. Tette mindezt annak ellenére, hogy a szerb fővárosban épülnie kellene egy stadionnak, vagy jelentősen át kellene építeni egy már meglévőt, és erről még semmiféle tárgyalások nem folytak, a kormánnyal nem történt semminemű egyeztetés. Tehát komoly munkát kellene pótolni, meg kellene hozni olyan döntéseket, amelyeket pl. Budapest már meghozott. És nemcsak Budapest, hanem jó néhány más város is jelezte pályázati szándékát. A hírek szerint Lyon, Isztambul, Berlin, Róma, Moszkva, Madrid, Lisszabon, Athén, Brüsszel, London, Amszterdam, Bázel és Zágráb is a pályázók között lesz. Laković szerint semmivel nincsenek elkésve, de az április 25-ei, első rostálásig le kell folytatniuk a szükséges tárgyalásokat a kormánnyal: „Pályáztunk az EURO 2020-ra, de még csak most várnak ránk a komoly tárgyalások Belgráddal és a szerb kormánnyal, mert az országnak garantálnia kell, hogy komoly a rendezésre vonatkozó szándék. Ellenkező esetben már az első körben kiesünk.”
Kissé légből kapott ötletnek tűnik ez a megmozdulás, de ez még nem jelenti azt, hogy Belgrád nem kerülhet tovább az első körből. Az országban oly népszerű és a „cirkuszt a népnek” hatalmi hozzáállásnak is megfelelő futball mögé nagy valószínűséggel ismét odaáll az állam, tehát a kormánygaranciával sem lesz gond. Innen kezdve pedig már csak egy megfelelő stadionterv, illetve egy tűrhető pályázati anyag kell, és a szerb főváros akár bekerülhet a komolyan számba vett pályázók közé is. Mert az Eb-rendezés ugyan nagy kiadásokkal jár, de sokat is hozhat a konyhára, a turizmusból származó bevételek mellett beruházók figyelmét is magával vonhatja.
A bejelentések megtörténtek, a közeljövőben elválik, melyik helyszínen milyen lépések történnek a pályázat tartalommal és tényekkel való megtöltésére.
Városok Eb-je
Az UEFA végrehajtó bizottsága által 2012 decemberében Lausanne-ban elfogadott határozat alapján nem országok, hanem városok rendezik a 16. Európa-bajnokságot. Ezt követően januári ülésén határozott a végrehajtó bizottság úgy, hogy 13 város kapja majd meg a rendezés lehetőségét az alábbi alapelvek szerint:
– a 13 helyszínt két részre bontják, 12 helyszín kap három-három csoportmeccset és egy egyenes kieséses meccset (nyolcad- vagy negyeddöntőt), míg 1 város az elődöntőket és a döntőt
– minden ország egy stadionnal képviseltetheti magát e 13 helyszín között (egy ország két helyszínt is megjelölhet, amennyiben külön kíván pályázni a 12 hely és külön az 1 hely egyikére)
– minden helyszín egyszerre pályázhatja meg a 12 vagy a kiemelt 1 helyszín lehetőségét is
A stadionok szükséges befogadóképessége: 70 000 – elődöntők, döntők. 60 000 – negyeddöntők. 50 000 – csoportmeccsek és nyolcaddöntők (maximum két olyan stadion szerepelhet az Eb-programban, amelynek minimum 30 000 fő a befogadóképessége).
2013
Szeptember 20. – a pályázatok megerősítése az UEFA részéről
2014
Április 25. – első szelektálás
Május–augusztus – a pályázók osztályzása és az UEFA vezetőinek látogatásai
Szeptember – a végső döntés az EURO 2020 házigazdáiról
A kandidálók (nem hivatalos lista)
Amszterdam – Amsterdam Arena
Athén – Olimpiai Stadion
Bázel – St. Jacob’s Park
Belgrád – ?
Berlin – Olimpiai Stadion
Brüsszel – Baudouin Király Stadion
Budapest – Puskás Ferenc Stadion
Isztambul – Telekom Arena
Lisszabon – Fény Stadionja
London – Wembley
Lyon – új stadion
Madrid – Santiago Bernabéu
Moszkva – Luzsnyiki
Prága – új stadion
Róma – Olimpiai Stadion
Zágráb – Maksimir
