Sokan kedvezőtlenül fogadták és (keményen) bírálták José Manuel Barroso évértékelő beszédét az Európai Parlamentben. Az EU kormányának is nevezett Európai Bizottság elnöke meglehetősen kedvező képet festett a közösséget, mindenekelőtt az euróövezetet évek óta fojtogató (adósság)válságból való kilábalásról. A szerdán elhangzott beszédét később a parlament szocialista és liberális frakciója éles hangon bírálta. Az ellenzéki szocialista és liberális képviselők nem osztják Barroso optimizmusát, jóllehet párttársai a (jobbközép) néppárti frakcióból elégedetten nyugtázták a bizottsági elnök mondanivalóját.
Az utóbbi három évben – amerikai mintát követve – szintén tartott egy-egy értékelőt az Európai Parlament épületében, Strasbourgban. Mindegyik beszédében az EU-val kapcsolatos vízióját és a következő év legfontosabb teendőit ismertette. A hét derekán Strasbourgban elmondott negyedik évértékelő beszéde – bírálói szerint – túlságosan illuzórikusra, idillire és rózsaszínűre sikeredett.
Barroso (harmadik) hivatali ideje 2014 októberében jár le. Ezért európai bizottsági elnökként valószínűleg utoljára tartott uniós évértékelőt.
Legutóbbi felszólalásában elismerte, hogy a válságnak még nincs vége. Utalt azonban arra is, hogy már vannak biztató jelek: a piacok bizalma lassan visszatér és a gazdaság növekedése lassan, de belátható időn belül beindulhat. A bizottsági elnök az integráció elmélyítését javasolta, támadta az euroszkeptikusokat, miközben síkraszállt az unió rákfenéjének számító magas munkanélküliség letöréséért, a bankunió véglegesítéséért, a demokrácia védelméért és az integráció elmélyítéséért.
Európa egyik legbefolyásosabb politikusaként Barroso az unió politikai-gazdasági-társadalmi értékeinek együttes megóvását is szorgalmazta. Közölte: az Európai Bizottságnak egy erős és átfogó mechanizmust kell kialakítania az uniós alapelvek és alapértékek (így a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, vagy a piacgazdaság) védelme érdekében.
Az európai Néppárt kedvezően fogadta a beszédet. A néppárti frakció elnöke, a francia Joseph Daul szintén egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság eredményesen szembeszállt a válsággal, s ennek már látszanak az eredményei is. Bizonyítékként a portugál munkanélküliség csökkenését, az külső hitellel támogatott Írország lábadozását, és a szintén súlyos gondokkal küszködő Spanyolország példáját említette, ahol újra nagy beruházások indulnak. Az államcsőd szélén imbolygó és külföldi hitelekből vegetáló Görögország esetében is kiemelt egy pozitívumot: a helyi turizmus fellendülését. A kedvezőtlen jelenségek közül Daul csak annyit említett, hogy a válság miatt nagy tömegek fordultak az EU ellen, megerősödtek a populista pártok és a lakosság bizalma is megcsappant a kormányok iránt.
Az ellenzéki szocialisták és liberálisok nem adtak ilyen jó osztályzatot Barrosónak. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke arra figyelmeztetett, hogy az unióban nagyon sokan szenvednek a válságkezelés ellen széles körben alkalmazott módszer, vagyis a megszorítások, illetve a költségvetési kiadáscsökkentések következményei miatt. A politikus úgy véli: szó nincs arról, hogy az EU kilábalt a válságból.
Swoboda szintén utalt a néppárti frakcióvezető által említett országokra. Swoboda azonban Görögországgal kapcsolatban azt nyomatékosította, hogy valószínűleg új, külföldi mentőhitelre lesz szüksége. Spanyolországról annyit mondott, hogy ott sok gyermek azért megy iskolába, mert az intézményben legalább kap enni. A portugáliai helyzetről pedig megjegyezte: több szülő szégyelli óvodába küldeni csemetéjét, mert nincs megfelelő ruhájuk.
A szocialista politikus szintén bírálta a megszorításokat. Kijelentette: ez a politika tovább mélyíti a szegények és a gazdagok közötti szakadékot, szítja az idegengyűlöletet, és aláássa a 28 tagország, illetve az EU-polgárok közötti szolidaritást.
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője sem kímélte a Barroso-beszédet. Kijelentette: a válságkezelés legfontosabb tennivalói még hátravannak. Nem tagadva, hogy több minden is utal a gazdasági válságból történő kilábalásra, Verhofstadt mégis úgy látja: ezek a jelek nagyon csalókák. Szerinte az EU még csak most ért a krízis mélypontjára, ahonnan az érintetteknek még fel kell emelkedniük. Ez pedig egy új fejezet lesz a válság elleni küzdelemben, egy olyan időszak, amelynek fő jellemzője a hosszú gazdasági stagnálás lesz egész Európában.
