2024. március 29., péntek

,,Minden verse aktuális, mint egy jó prédikáció”

Budapesten mutatják be Bogdán József Zilált papi imák című kötetét, mely válogatás az elmúlt 30 év versterméséből

Szerdán mutatják be Budapesten, a Litea Könyvszalonban Bogdán József Zilált papi imák című kötetét, mely a magyarországi Unicus Műhely kiadónál jelent meg. A könyvet Kemény András, a kiadó igazgatója mutatja be, közreműködik Radványi Balázs Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész.

 Hogyan figyelt fel az Unicus Műhely vezetőjeként Bogdán József költészetére? – tettük fel a kérdést Kemény Andrásnak.

– Nagyon megtisztelő, hogy feltételez rólam olyan tájékozottságot, hogy egy kis kiadó tulajdonosaként felfigyelek a kortárs magyar líra egy különös, egyáltalán nem sztárolt művelőjére. Be kell vallanom, hogy ez nem így történt. Egyrészt az Unicus Műhely néven évente egy-két könyvet kiadó kis hobbivállalkozásom fő érdeklődési területe a történelem, ezen belül is a közelmúlt magyar viszontagságai. Ez persze nem jelenti azt, hogy elzárkóznék a szépirodalomtól, sőt már gyermekkönyvekkel is próbálkoztam. Mégis, a kiadóhoz került és kiadásra kiválasztott művek kezdeti sorsa nagyrészt a baráti körömből indul el. Így Bogdán József nevéről, verseiről pár éve, Hornyik Miklós barátomtól hallottam először. A kötetbe rendezett, megszerkesztett anyaggal viszont már Szilaveczky Csilla keresett meg, és mivel a költő neve már nem volt ismeretlen előttem, szívesen fordultam az ötlet felé.  

 Milyen szempontok alapján válogattak a gazdag költői opusból? 

– Erről a kötet szerkesztője, Szilaveczky Csilla tud nyilatkozni. Én az első benyomásaimról tudok beszámolni, hogy feszesen, nagy fegyelmezettséggel és önuralommal szerkesztett kötettel van dolgom. Ezek a versek valóban felölelnek minden olyan területet, amely érdekelheti a mindennapok emberét. Ezekről pedig egy pap hitelesen tud szólni. Neves pap költőket ismer a magyar irodalom: Mécs László, Sík Sándor a nevesebbek. Bogdán szerintem felnő melléjük, de kétségtelen korszerűbb hangon szólal meg. Engem az őszintesége fogott meg: minden verse aktuális, mint egy jó prédikáció.

 Elsősorban kinek szánják e kötetet? Hisz szólhatnak a hívő emberhez, hisz Bogdán atya minden során átsüt az isteni jelenlét. De a kötet szól a gyermekekhez is, mindazokhoz, akiknek életéből annak bármely szakaszában hiányzott a szeret, a családi melegség. 

– A dolog természetéből következik, hogy elsősorban a jó versek kedvelőit szólítja meg a költő és a kiadó is. És ahogy a paptól, úgy a költőtől is igaz szóra vágyunk. Szerintem Bogdán József atya versei ezt az őszinteséget csempészik be a szívünkbe.

 Figyelemre méltóak a szülőföldhöz való ragaszkodást, a nemzeti identitástudat megőrzését kifejezésre juttató versek, ezek is az egész Kárpát-medence magyarságához szólnak.

– Az igazi költészet, bármilyen témában szól, az egyetemességet kell hogy célozza. Az első Bogdán-vers, amely „szólt” hozzám, tartalmazza ezt a sort: „Burján növi be bús kertjeinket.” Nézzünk körül a világban, előbb a saját portánkon jó ezt kezdeni. Nem kell nekünk Trianon, ha anélkül is tönkretesszük magunkat.

Szeptember 18-án lesz a budapesti könyvbemutató. Másutt tervezik-e bemutatni a kötetet?

– Ha a szándék és a lehetőség találkozik, szívesen – válaszolta Kemény András.

A kötet szerkesztője Szilaveczky Csilla volt:

– Több mint húsz éve, a Magyarok Világszövetségében mint délvidéki referens kerültem közeli kapcsolatba a vajdasági magyar irodalommal, és ekkor találkoztam először Bogdán József verseivel is. Nagy hatással voltak rám ezek a versek, a költő szuggesztív kifejezésmódja, egyedi hangja, érzelmi és tartalmi gazdagsága. Lehetőségeimhez mérten igyekeztem minél jobban megismerni ezt a különös, zárkózott, olykor a lélek legmélyebb zugaiba is betekintést engedő költészetet. Úgy éreztem, verseiben együtt van jelen a menny és a pokol. Költészete egyszerre finoman lírai, játékosan kedves és mélyen drámai. Háború és béke váltakozása.

Egy személyes, szomorú esemény kapcsán megismerhettem Bogdán Józsefet, az akkori törökkanizsai plébánost is, 12 évvel ezelőtt ő kísérte utolsó útjára édesanyámat.

Nekem is nagy örömömre szolgált, amikor Kemény András, az Unicus Műhely igazgatója felajánlotta, hogy lehetőség lenne egy magyarországi kötet megjelentetésére, és engem ért a megtiszteltetés, hogy összeállítsam a kötetet. Igyekeztem tematikusan, ciklusokba válogatni. Nem volt könnyű, a bőség zavarával küzdöttem, hiszen egy olyan költő 30 évnyi alkotásaiból szerettem volna a legjobbakat kiemelni, akinek talán nem is voltak úgynevezett zsengéi, amelyek később nehezen vállalhatók, mert a korai versei ma is üzennek az olvasónak, ma is útmutatást adnak felnőttnek, gyermeknek egyaránt. Ezért kicsit „zilált” lett a válogatás is, szinte mindegyik ciklusban van olyan vers, amely bármely másikban is szerepelhetett volna. A célom az volt, hogy a magyarországi olvasók minél jobban megismerjék Bogdán József költészetét és Bogdán Józsefet, az embert, aki költő és pap.

Megélt és meg nem élt élményeket, mások gondjait, nehézségeit teljes átérzéssel interpretált történeteket, a természet szeretetét, a gyermeki élet mély nyomot hagyó fájdalmait, a különleges, felnőttekhez is szóló – sokszor egy-egy kis drámát rejtő – gyermekverseit szedtük egy nagy csokorba. Közösen és örömmel végeztük ezt a munkát. Mind Bogdán Józsefnek, mind Kemény Andrásnak köszönöm a szerkesztéshez nyújtott segítséget – nyilatkozta Szilaveczky Csilla.

Bogdán József a következőket nyilatkozta a nemrégiben megjelent könyv kapcsán:

– E kötetbe az elmúlt harminc év terméséből Szilaveczky Csilla szerkesztővel olyan verseket is beválogattunk, amelyek az eddigi válogatott verseimből kimaradtak. 2011-ben Másnap címmel a Forum adott ki egy válogatást, és ugyanabban az évben szintén ez a kiadó megjelentette a gyermekverseimet is, Bíborbogár címmel. Most a Zilált papi imák című kötetbe belekerült több azokból a versekből is, amelyeket 10-15 évvel ezelőtt a zEtna folyóiratba küldözgettem, és még soha nem jelentek meg kötetben.

A kötet címét a szerkesztő javasolta. A ziláltság meghatározza az életemet, kedve a gyermekkoromtól, eléggé gyötrődő, zilált alkat vagyok. Egyébként van egy 20-25 éve írott versem, egyházaskéri plébános koromból, amelynek ez a címe. Szilaveczky Csillát akkor ismertem meg, amikor a Magyarok Világszövetségében dolgozott, ott ténykedve megismerte a vajdasági magyar irodalmat, és így figyelt fel az én verseimre is, már akkoriban. Csendes asszony, aki keveset beszél, de érző lélek, és így közeledett a verseimhez is.