Gyászos hangulat lett úrrá Finnországon, miután a Nokia, az ország büszkeségének és szimbólumának számító hazai multinacionális vállalat nemrég közölte: eladja teljes mobiltelefon üzletágát. Az amerikai Microsoft vásárolja meg. A szoftvergyártó óriás a finnországi bevásárlással szeretné erősíteni mobilpiaci pozícióját, illetve részesedését.
Az ügyletet még több fórumon is jóvá kell hagyni, az amerikai szoftvermultinak pedig ki kell fizetnie a Nokia csoportnak az 5,44 milliárd eurós vételárat, amelyre azért akad fedezet, hisz a Microsoft nyereséges. Korántsem áll ilyen jól a mobiltelefonok piacán. Furcsán hangzik, de ugyanez a helyzet a Nokia mobiltelefon üzletágával is. Annak ellenére, hogy Finnország első igazán nagy hatalmú első transznacionális cégeként tizennégy évig uralta a mobiltelefon-piacot. Még öt évvel ezelőtt is negyven százalék volt a részesdése a mobiltelefonok piacán, amelyre az 1990-es évek elején lépett be. Jó ideje azonban már veszteséges, s ezért válik meg tőle a csoport.
A finn cég eladásával az utolsó európai nagy mobilgyártó kerül amerikai kézbe. A várhatóan 2014 első negyedében záruló ügylet egy korszak végét jelenti a Nokia életében, és valószínűleg fordulópontot hoz a Microsoft működésében is.
Néhány évvel ezelőtt a Nokia még 123 000 embert foglalkoztatott világszerte, de az alkalmazottak száma azóta 88 000-re zsugorodott, a cég részvényeinek tőzsdei árfolyama pedig 65 euróról a szakadékba, vagyis négy euró alá zuhant. A mobilágazat 32 000 embernek ad munkát.
A kedvezőtlen fordulat fő oka prózai: a vállalat az okostelefonok megjelenésével teljesen lemaradt a versenyben. Bár 2007-ben még a Nokia gyártotta a világon eladott okostelefonok felét, tavaly elveszítette vezető szerepét; a dél-koreai Samsung taszította le a trónról. A gyilkos versenyben azóta az amerikai Apple is megelőzte, az iPhone felfutásának köszönhetően. A Nokia utolsó próbálkozása az okostelefonok piacán a Lumia modell volt, amely 2014 tavaszától valószínűleg a Microsoft Lumia család tagjaként jelenik meg a piacon.
A Nokia részesedése az okostelefonok piacán csak bő három százalék, miközben a Samsungé meghaladja a 30 százalékot, az Apple pedig több mint 14 százalékkal büszkélkedhet. Mindazonáltal a hagyományos „butatelefonok” piacán a finn cég még tartja vezető helyét.
A mobilüzletág eladásával a jövőben a Nokia fő tevékenysége a jól jövedelmező hálózati eszközök gyártására korlátozódik, a Microsoft pedig saját mobiltelefonokat is gyárt. Olyan készülékeket, amelyek versenytársai lehetnek a Samsung és az Apple okostelefonjainak.
A Microsoftnak a Windows-csomagok, az üzleti szoftverek és a játékkonzolok eladásából még mindig jelentős a haszna, de a személyi számítógépek eladásából már csak csurran-csöppen. Az igazán sok pénzt már főleg a táblagépek, és természetesen az okostelefonok, illetve azok operációs rendszerei hozzák.
Az okostelefonok piacán forradalmi változás és hatalmas fejlődés van kibontakozóban. Aki még be tud kapcsolódni a versenybe, már a közeljövőben nagy profitra számíthat. Az amerikai technológiai és szoftveróriásnak talán ez az utolsó esélye, hogy nekirugaszkodjon és a mobilpiacon csökkentse hátrányát, hiszen bőven lesz mit ledolgozni. Sőt, a Microsoftnak hatalmas túlerővel kell felvennie a harcot, hiszen a mobileszközök több mint kilencven százaléka két konkurens cég operációs rendszerét használja: a Google-féle Androidot (79 százalék) és az Apple-hez köthető iOS-t (14,2 százalék), miközben a Microsoft részesedése ezen a területen mindössze 3,7 százalék. A Nokia már 2011-ben megkezdte együttműködését a Microsofttal, és ez azt jelenti, hogy azóta a Windows rendszert használja a mobiltelefonjaiban.
A finn cég mobilágazatának megvásárlása után az tűnik legvalószínűbbnek, hogy a Microsoft az Apple által kidolgozott üzleti modell felé mozdul el, és mobil operációs rendszerét a digitális zenei és videoanyagok lejátszására is használt (iTuneshoz hasonló) alkalmazással, vagy a Google Playhez hasonló – zenét, filmeket, könyveket, játékokat és más alkalmazásokat tartalmazó – online áruházzal fogja kombinálni. A Nokia megvásárlásával a Microsoft összehozhatja a szoftvergyártást a telefongyártással, így sikeresebb lehet a mobilpiacon, s riválisait megszorongatva trendkövetőből akár trendalakítóvá is válhat.
A Microsoft most arra készül, hogy a windowsos okostelefonok szerény 3,7 százalékos eladási részesedését öt éven belül 15 százalékra növeli. A cég eddig nem ért el látványos sikert a mobilpiacon, ezért az elemzők ezt a forgatókönyvet túl ambiciózusnak tartják.
Steve Ballmer, a Microsoft vezére egészen másképp gondolja. Szerinte a Nokia megvásárlása fontos állomás a cég átalakulásában, merész lépés a jövő felé.
Az amerikai szoftveróriás közben bejelentette: 250 millió dollárt fektet be egy adatközpont létesítésébe Finnországban, ahol ezentúl két technológiai óriáscég is működni fog: a Microsoft és az 1865-ben papírgyárként alapított Nokia, melynek több mint fele marad Finnországban. Az Európa számára is fontos finn IT-központok továbbra is ott működnek.
