2024. április 24., szerda

Alacsony a részvételi arány a mellrákszűrésen

A pácienseknek eddig csupán fele jelent meg a vizsgálaton – Huszonegy nőnél fedeztek fel elváltozást

Szabadkán március 18-án vette kezdetét a mellrákszűrés, melybe az 50 és 69 év közötti nőket kapcsolják be. Augusztus 31-ig 1784 nőt értesítettek, közülük 1214-en jelezték, hogy elmennek szűrésre, azonban mindössze 897-en mentek el a vizsgálatra, vagyis mintegy 50 százalékuk.

Csengeri Attila, a város egészségüggyel megbízott tanácsosa szerint az adatok elemzése nem ad okot az elégedettségre, mert sokkal nagyobb részvételre számítottak. Az önkormányzat ezért egy médiakampányba kezd, hogy a részvételi arányt növeljék, a nők ne féljenek a vizsgálattól és az esetleges rossz eredményektől, jobb ugyanis idejekorán felfedezni a betegséget, még mielőtt késő lesz, s amikor sokkal több komplikációval jár a gyógyítás. A tanácsos arra kért mindenkit, hogy használják ki a lehetőséget, és vegyenek részt a mellrákszűrésen, továbbá azokat, akik első körben elmulasztottak elmenni a vizsgálatra, még egyszer értesítik, és kapnak még egy időpontot. Azok a páciensek, akik most részt vesznek a szűrésen, a következő két évben nyugodtak lehetnek.

Zorica Zrnić nőgyógyász elmondta, a nők otthon nem mindig tudják megállapítani, ha valamilyen elváltozás vette kezdetét, ezt csak mammográfiás vizsgálat útján lehet meglátni, s így a betegség korai szakaszában idejében és sokkal könnyebben tudják a pácienst kigyógyítani, hiszen mire észrevehetőek a csomók, a betegség már egy súlyosabb stádiumába lépett.

– A statisztika azt mutatja, hogy a nőknél az elhalálozás harmadik leggyakoribb oka a mellrák. Minden tizenkettedik nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és 70 százalékuknál a daganat már két centiméternél nagyobb. Szerbiában évente 1900-an halnak meg mellrákban, míg méhnyakrákban 700-an, ami úgyszintén nagyon rossz eredmény. Éppen ezért fontos, hogy idejében felismerjük a betegséget. A nemzeti program keretében szervezetten történik a legveszélyeztetettebb populáció vizsgálata, mely a megelőzés egyik jó formája. Jó lenne, ha minél többen eljönnének a szűrésre, mert sajnos nagyon sokszor a nők nem jelennek meg a megbeszélt időpontban, s félek, később nem lesz alkalmuk pótolni a mulasztást – magyarázta.

Szabó-Vojnić Irén radiológus a mammográfiáról elmondta, egy radiológiai módszerről van szó, ám biztonságos és minimális sugárzással jár a vizsgálat. Az eredményt két radiológus külön-külön megnézi és véleményezi, és ha nem egyezik a véleményük, egy harmadik radiológus is bekapcsolódik. Amennyiben találnak elváltozást, akkor a pácienst a kamenicai intézetbe irányítják, ahol további vizsgálatokra kerül sor.

– Akik már korábban is voltak mammográfiás vizsgálaton, azok hozzák magukkal a felvételeket, mert az sokat segít nekünk is, illetve amennyiben valakit a vizsgálat után visszahívunk, az jöjjön el, hiszen azért értesítjük őket, mert valamit találtunk a felvételen, és további vizsgálatokra van szükség.

Nada Kosić Bibić, a szűrés koordinátora és a Szabadkai Közegészségügyi Intézet egészségmegőrző központjának vezetője a mellrákszűréssel kapcsolatban elmondta, jelenleg az 1944-ben születetteknek küldik ki az értesítéseket, októberben pedig az 1963-ban születetteknek kezdik meg az értesítések kézbesítését postai úton.

– Ez egy szervezett szűrés, ahol meghatározott sorrendben hívjuk a pácienseket vizsgálatra, és megbeszélés alapján időpontot kapnak, amikor meg kell jelenniük a kórházban. A vizsgálat eredményéről két-három hét múlva értesítjük őket. Az eddig értesítettek közül 557 nő nem kívánt részt venni a szűrésen, ez a nők 31,5 százaléka, vagyis minden harmadik páciens visszautasította a részvételt, ez pedig sok. Huszonegy nő esetében találtunk valamilyen rendellenességet, akiket Sremska Kamenicára utaltunk tovább. Ezek a nők abban a tudatban jöttek el, hogy teljesen egészségesek, a mammográfiás vizsgálat során azonban fény derült a betegségre. Ezért is fontos mihamarabb felfedezni a betegséget, mert az életet menthet – intett Nada Kosić Bibić.

Az emlőrák a leggyakrabban idősebb nőknél fordul elő, vagyis akinek legközelebbi rokonai ebben a betegségben szenvednek, első havi vérzésüket 12 évnél fiatalabb életkorukban kapták meg, az utolsót pedig 50. életévük után, nem szültek, vagy harmincéves koruk után szültek, illetve a túlsúlyosak, és fizikailag nem aktívak.