Elkészült a Szabadka területén levő állami földterületek bérbeadásának éves programja, melyet kedden benyújtottak a mezőgazdasági minisztériumnak. Tekintve, hogy még mindig nem semmisítették meg az alkotmányellenesen hat évvel ezelőtt meghozott városi határozatot az egyházaknak, intézményeknek és egyházközösségeknek bérbe adott földterületekről, könnyen megtörténhet, hogy a minisztérium nem hagyja jóvá a programot.
Osztrogonác Simon, a város mezőgazdasággal megbízott tanácstagja sajtótájékoztatóján elmondta, miután márciusban a köztársasági jogvédő arra kérte a várost, hogy a törvényellenesen meghozott határozatot vizsgálja felül, a városi tanács az elmúlt hónapokban kétszer is napirendre tűzte az ügyet, egyszer azonban levették a napirendi pontok közül még mielőtt a vkt elé került volna, másodszor pedig a képviselők szavaztak a döntés elhalasztásáról, és azóta nem került a kérdés a képviselők elé.
– Ebben a pillanatban igen nagy esély van arra, hogy a minisztérium nem fogadja el a programot, mivel a mai napig érvényben van az a 2007-es városi határozat, melynek értelmében mintegy 700 hektárnyi földterületet adtak az egyházaknak használatra. Amikor ezt a határozatot a képviselő-testület meghozta, törvényellenes volt, és hat éve húzódik ez a probléma. Ennek voltak politikai vetületei is, de mára eljutottunk odáig, hogy nyíltan és érthetően a tudomásunkra hozták, hogy ha ezt a problémát nem tudjuk rendezni városi szinten, akkor különféle jogi eljárásokat fognak indítani a város ellen – magyarázta a tanácsos.
Amennyiben nem hagyják jóvá a programot, akkor a város mintegy 100–120 millió dinár bevételtől esik el, mivel az állami földek bérbeadásából befolyó összeg negyven százaléka a városi költségvetést illeti meg, másrészt a termelők helyzete is nagyon nehéz lesz, hiszen nem vehetik bérbe a földeket, és nem tudják majd őket bevetni, miközben ebből élnek. Osztrogonác szerint máris nagyok a gondok, hiszen 14 ezer hektárnyi földet Szabadka területén és környékén gaz borít, a búzavetésnek pedig nagyon gyorsan itt lesz ideje. Már most szinte kivitelezhetetlen, hogy megtartsák a licitációt, esetleg az előjogi szerződésekkel rendelkező állattenyésztők között tudják a földek mintegy felét addig kiosztani, de azt is csak akkor, ha megkapják a jóváhagyást.
– Ruzman Magdolna, a köztársasági jogvédő a szabadkai Alapfokú Bíróságon, valamint az alkotmánybíróságon már feljelentést tett a város ellen. Mi megtettünk mindent, hogy ezt a problémát időben orvosoljuk, és megpróbáljuk még egyszer a képviselő-testület elé vinni az ügyet, de úgy vélem, itt már a polgármesternek kell lépnie, és napirendre tűznie a városi határozat megsemmisítésének kérdését, amit személyesen fogok indítványozni nála – tette még hozzá a tanácsos.
Minden városnak kötelező az állami földekkel kapcsolatban kidolgozni az éves programot. A 2013-as programon már február óta dolgoznak, melyre kétszázötvenen jelentkeztek. Ebből 144 termelő teljesítette a követelményeket. A minisztérium azonban többször is a dokumentumok pótlását kérte, és korrekciót hajtott végre, ezért csak június végén készült el a végleges névsor. Ekkor kezdték meg magának a programnak a tényleges összeállítását, mely magában foglalja a kérdéses 700 hektárnyi földterületet is, illetve a többi között tartalmazza, hogy név szerint ki mennyi földet vett bérbe, mennyiért, kifizette-e a díjat, az ebből befolyó pénz felhasználását, illetve a bérbeadásra váró földterületek felosztását is, bizonyára nem mindegyik termelő lesz megelégedve vele. Grgur Stipić, a szabadkai állami földterületekkel foglalkozó iroda vezetője elmondta, a program szerint az idén 13 800 hektár földterület kerülhet bérbeadásra, illetve 6400 hektárt különítettek el az előjogi szerződéssel rendelkező állattenyésztők számára.
A program kidolgozásában a termelőket képviselő személyek is részt vettek. Ha jóváhagyják a programot, és árverésre kerülnek a földek, akkor a kikiáltási ár attól függően változik, melyik osztályba sorolják a földterületet, az ár azonban várhatóan 30 ezer dinárnál kezdődik.
