A Nemzetközi Bírói Egyesület Szlovéniából érkezett szerbiai jelentéstevője, Janja Roblek szerdán Belgrádban Petar Petrovićtyal, a Szerbiai Képviselőház igazságügyi bizottságának elnökével és Varga László bizottsági taggal beszélgetett a szerbiai igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó témákról. Varga a nemzeti közösségeket és ezen belül elsősorban a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről, helyzetről számolt be a szlovén bírónőnek, ő a Nemzetközi Bírói Egyesület soron következő, októberi, közgyűlésére készít jelentést a szerbiai igazságügy aktuális helyzetéről.
Varga László (Fotó: Ótos András)
Varga szót ejtett a bírósági rendszerről, amellyel kapcsolatban az a legaktuálisabb kérdés, hogy hány, korábban megszüntetett alapfokú bíróság kerül majd visszaállításra. A Vajdasági Magyar Szövetség igyekszik elérni, hogy a vonatkozó törvény módosításával minél több magyarlakta önkormányzatban visszaálljon az alapfokú bíróság – mondta Varga.
– A bírói és ügyészi kar etnikai összetételével kapcsolatos problémákra úgyszintén kitértem. Az ügyészek és bírák jelenlegi előmeneteli rendszere kisebbségi szempontból semmiféle pozitív diszkriminációt nem alkalmaz, sőt, rejtett negatív diszkrimináció húzódik meg benne. A gyakornokká válásnak a felvételi vizsgán kívül a tanulmányi eredmény a legfontosabb feltétele. Tekintettel arra, hogy a magyar és a szerb nyelv között nem kicsi a különbség, a magyar nemzetiségű jogászok már alapból hátrányos helyzetből indulnak el az igazságügyi ranglétrán. Nyilvánvaló, hogy a jogi egyetem első és második évfolyamán a szerb nyelv miatt rosszabb a tanulmányi átlaguk, mint a nem magyaroké. Az igazságügyi bizottság elnöke fejtegetésemre reflektálva elmondta a szlovén jelentéstevőnek, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács is felismerte ezt a problémát, és már dolgozik egy olyan megoldáson, amelynek köszönhetően a jogi pálya elején pozitív diszkriminációt alkalmazna az állam. Ezzel biztosítani lehetne, hogy megfelelő számú nem szerb nemzetiségű személy válhasson bíróvá és ügyésszé. A hivatalos nyelvhasználat kérdéséről szintén beszámoltam a jelentéstevőnek, és elmondtam, hogy az igazságügyi miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy az igazságügyi reform végrehajtásáról szóló akciótervbe belekerül az új hivatalos nyelvhasználati törvény kidolgozási kötelezettsége. A VMSZ ezt borzasztóan fontosnak tartja, hiszen az aktuális törvény több szempontból is idejétmúlt – foglalta össze Varga.
Lapunk kérdésére válaszolva, hogy mi a szóban forgó jelentés súlya, a VMSZ parlamenti képviselője elmondta: miután a jelentést bemutatják a Nemzetközi Bírói Egyesület közgyűlésén, a dokumentumot több fontos címre, illetékeshez is eljuttatják majd. Az Európai Unióhoz szintén eljut a jelentés, és tekintettel arra, hogy a csatlakozási tárgyalások során az igazságszolgáltatási fejezet nyílik meg majd elsőként és záródik le utolsóként, nem mellékes, hogy mi szerepel ennek a minden szempontból szakértői egyesületnek a véleményezésében, megállapításában, nyomatékosította Varga.
