A Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemek Egyenjogúságával Foglalkozó Titkárság az egyik támogatója volt a napokban megtartott nagybecskereki Inocoop 2013 innovációs, kooperációs és vállalkozói regionális gazdasági vásárnak. Juhász Bálintot, a fent említett titkárság titkárhelyettesét kértük fel, értékelje a rendezvény jelentőségét, és a magyarországi-szerbiai, illetve vajdasági gazdasági kapcsolatokat.
– Azért támogatjuk, és azért tartjuk fontosnak az efféle kiállítások megszervezését, hogy a helyi kis- és középvállalkozások megmutathassák termékskálájukat, bemutatkozhassanak a nagyközönségnek, és legyen lehetőségük, mint ezen is – lévén, hogy nemzetközi vásárról van szó – a külföldi cégekkel is kapcsolatot kialakítani. Az Inocoop felrajzolta Nagybecskereket Délkelet-Európa vásárvárosainak a térképére, és az idei év is – a gazdasági nehézségek ellenére – sikeres évnek tekinthető mind a kiállítók számában, mind az eseményen részt vevő országok tekintetében.
A kiállítás keretében előadások is elhangzottak a Magyar–Szerb Kereskedelmi Iparkamara szervezésében. Az efféle szakmai rendezvényeknek a célja, hogy a magyarországi és szerbiai kis- és középvállalkozásokat összekössék, a kapacitásokat összekapcsolják. Az ilyen összejövetelek egyúttal lehetőséget is jelentenek az egyéni vállalkozóknak, mert Szerbiából olyan piacokra lehet eljutni vámmentesen, mint amilyen az orosz, fehérorosz vagy kazahsztáni piac, de egyedül ez szinte képtelenség, viszont a gazdasági kapacitásokat egyesítve ezt jó lenne kihasználni. Egy-egy kapacitást az általunk nagynak mondott vállalkozó sem tudja kihasználni, viszont több kis- és egyéni vállalkozó együtt, klaszterekbe vagy egyéb gazdasági integrációkba szerveződve már igen. Minden ilyen rendezvénynek az a célja, hogy minél jobban összekovácsolja a vállalkozásokat akár regionális, akár nemzetközi szinten.
Ezeknek a rendezvényeknek mi a hozadéka?
– Rövid távon nehéz ezt lemérni, hosszú távon azonban mindenképpen biztos vagyok benne, hogy van jelentősége úgy a megkötött szerződések száma, mint az üzleti kapcsolatok tekintetében. Ezeket a rendezvényeket mindenképp meg kell tartani, és arra kell törekedni, hogy minél több részvevővel, vállalkozással és külföldi szereplővel történjék.
A tartományi gazdasági titkárság nemcsak a regionális, hanem a szerbiai, európai vásárokon való részvételt is támogatja, a szeptember és december közötti időszakban a szerbiai és a nemzetközi vásárokon való részvételre írtunk ki pályázatot. Nem egyszer volt már eset arra, hogy magán a vásáron vagy a vásárt követően jelentős összegű szerződés köttetett, úgyhogy mérhető ily módon is a sikere ezeknek a rendezvényeknek.
Az efféle rendezvények alkalmak arra is, hogy azon túl, hogy külföldi partnerekkel további együttműködési szerződéseket kössenek, követhető példákkal is szolgálhassanak. Vajdaság további fejlődését illetően melyek lennének azok a magyarországi példák, melyeknek létjogosultsága volna?
– Vajdaság tárt karokkal várja a magyarországi befektetőket. A MOL és az OTP Bank megjelenése ezen a piacon már jelzésértékű lépés volt, azután következett a Fornetti látványpékség vagy a Júlia malom, amely Kecskemét környékén az autópálya közelében működik, és ugyanígy az autópálya közelében Kishegyes határában építették meg ikertestvérét. Tehát számos magyarországi vállalkozás jelent meg a szerbiai és a vajdasági piacon az utóbbi években. Azt gondolom, hogy Magyarország részéről ez jó befektetés, hiszen a nyelvi nehézségeket az itt élő magyar közösség által le lehet küzdeni, jó megbízható partnerekre lehet találni. Ezeken a rendezvényeken, a szakmai napokon is ezt szeretnénk népszerűsíteni, támogatni.
A gyógyturizmus, a wellnessturizmus lehetne az, amelyekben a magyar példát kell követnünk, hiszen ugyanaz a potenciál, ugyanaz a lehetőség, ugyanaz a termálvíz megtalálható Vajdaságban is, mint Magyarországon, de még nem használtuk ki. Vannak kezdeményezések Apatinban, Magyarkanizsán, amelyek már működnek, de még mindig nem a kívánt szinten. Óbecse, Zenta vonatkozásában is vannak elképzelések, a magyarországi fél által is támogatott projektumok. Ezeken kell a továbbiakban dolgoznunk.
Az utóbbi időben, állami körökben olyan kijelentések hangzottak el, hogy ismét csökkent a Magyarországról Szerbiába irányuló tőkekihelyezések értéke.
– Magyarország Szerbia tíz legjelentősebb külkereskedelmi partnerének egyike, élénk gazdasági kapcsolatok folynak még most is, habár a gazdasági válság mindenképp megtette hatását. A foglalkoztatottság, a társadalmi össztermék csökkent, minden gazdasági mutató recesszív irányt vett, biztató azonban, hogy a legutóbbi időszakban már más irányú, pozitív folyamatok is elindultak.
