2024. március 29., péntek

Megegyezés nélkül Brüsszelben

A távközlési és energetikai kérdések megoldásában előrelépés történt – A szavazólapok külalakja nyitott kérdés maradt

Újra tárgyalóasztalhoz ült Ivica Dačić szerb, Hashim Thaçi koszovói kormányfő és Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője, ám ezúttal sem sikerült megegyezni a napirenden lévő pontokról. A tárgyalásokat szeptember 8-án folytatják. Napirenden a távközlési és energetikai kérdések, valamint a november 3-án esedékes koszovói választások szavazólapjainak külalakja szerepelt. A Belgrád–Pristina-párbeszéd 15. fordulóját kedden délelőtt bilaterális tárgyalásokkal kezdték, majd délután az EU külügyi főképviselője egyszerre fogadta mindkét kormányfőt. A távközlési és energetikai kérdések megoldásában előrelépés történt, a szavazólapok külalakja azonban nyitott kérdés maradt.

A trilaterális tárgyalást először a koszovói kormányfő hagyta el, az újságíróknak csupán annyit mondott, hogy a tárgyalás korrekt és építő jellegű volt, s bár kézzelfogható haladás történt, a telekommunikációról és az energetikáról mégsem született megegyezés, mivel további technikai szintű egyeztetésekre van szükség. Hashim Thaçi arról nem kívánt beszélni, hogy milyenek lesznek a novemberi voksolások szavazólapjai.

– A szavazólapok külalakjáról a Koszovói Központi Választási Bizottságnak kell döntenie – mondta a koszovói kormányfő.

A szerb kormányfő a tárgyalás után csupán annyit mondott el az újságíróknak, hogy a távközlési és energetikai kérdéssel kapcsolatban nem sikerült megegyezniük, valamint azt sem tudja, hogy milyen lesz a külalakja a koszovói szavazólapoknak.

– A telekommunikációs és energetikai kérdéssel kapcsolatban nem született megegyezés, de jó úton haladunk. Még ki kell kérnünk a szakemberek véleményét is – mondta Ivica Dačić.

Bár a távközlési és energetikai kérdésekről Belgrád és Pristina technikai tárgyalócsoportja sem tudott augusztus elején dűlőre jutni, ami miatt veszélybe került a jelenlegi kormányfői találkozó is, a szerbiai sajtóban a szavazólapok kérdése számít vezető kérdésnek. Ivica Dačić szerb kormányfő a november 3-án esedékes koszovói voksolással kapcsolatban azt mondta: ha a szavazólapokon rajta lesz Koszovó állam címere, az ott élő szerbek nem vesznek részt a voksoláson. Belgrád álláspontja szerint a szavazócédulák külalakjának „semlegesnek” kell lennie, és legfeljebb a Koszovói Központi Választási Bizottság logóját fogadják csak el. Ezzel szemben Hashim Thaçi koszovói kormányfő az elmúlt időszakban többször is azt követelte, hogy a választási bizottság legyen tekintettel az alkotmányra, és ragaszkodjon az állam címeréhez. A választás egyébként a Pristina és Belgrád közötti uniós közvetítés egyik legfontosabb eleme, amelynek fő célja a szerb kisebbség beillesztése az albánok lakta Koszovóba, cserébe pedig széles körű önigazgatást biztosítanának nekik.

– A koszovói választások történelmi jelentőségűek lesznek, hiszen Koszovó teljes területén, így az északi területeken is megtartjuk. A választások Koszovó törvényei szerint történnek majd, és reményeim szerint a koszovói szerbek is részt vesznek rajta – nyilatkozta délelőtt Thaçi.

Maja Kocijančič, az EU külügyi főképviselőjének sajtószóvivője Twitter-profilján számolt be a tárgyalásokról, megjegyezve, hogy a voksolásokkal kapcsolatban mindkét kormányfő arról beszélt, hogy a lehető legnagyobb részvételt szeretné elérni a koszovói szerbek körében.

A B92 televízió helyszíni tudósítója arról értesült, hogy a kormányfők megegyeztek abban, hogy Koszovó hívószáma 2015-ig a szerbiai hívószám legyen, majd azt követően Koszovó kapja meg a +383 nemzetközi hívőszámot, ám az energetikai kérdésekkel kapcsolatban, vagyis az áramelosztók működtetéséről nem sikerült megegyezniük.

A Politika című napilap szerint a szerbiai Telekom cég nyert jogot a vezetékes vonalak üzemeltetésére, ezenfelül koszovói mobilhálózattal is rendelkezhet. Lehetséges megoldásként szerepelt az is, hogy Koszovó megőrzi a 381-es hívószámot kiegészítve az 5-ös számmal, így az 3815 lenne, de ezt Prishtina elutasította.

A szerb tárgyalócsoport célja egy olyan vállalat megalapítása, mely Észak-Koszovó területén szavatolná az áramellátást. A legnagyobb problémát továbbra is a koszovói vízenergia-termelés központját képező Gazivode víztározó rendezetlen státusa jelenti.

Mint ismeretes, az előző kormány mandátumának idején is a legfontosabb kérdéseket jelentették a szerbiai és koszovói tárgyalócsoportok közötti brüsszeli egyeztetések során a távközlés és az energetika témái. A Borislav Stefanović vezette belgrádi és Edita Tahiri vezette pristinai küldöttség 2011 márciusában ült először tárgyalóasztalhoz, s már ezen a megbeszélésen is érintették a két említett témakört – megoldást mégsem sikerült találni a véleménykülönbségekre a következő bő egy évben sem. A periódust a leginkább Koszovónak a regionális fórumokon történő részvételéről – a médiában csak csillagocskaként és lábjegyzetként emlegetett megjelölésről – szóló megállapodás fémjelezte. A 2012 májusában megtartott szerbiai választásokon bekövetkezett kormányváltás hozott fordulatot a párbeszédbe, mely a legmagasabb állami tisztségviselők jelenlétében folytatódott – mondhatni: indult újra. A miniszterelnökök közötti első találkozóra 2012 októberében került sor, a legfontosabb témák között az integrált határátkelő-ellenőrzés alkalmazása is szerepelt. A Belgrád és Pristina közötti megállapodást ez év áprilisában látták el kézjegyükkel a kormányfők, a soron következő találkozókon pedig az egyezmény alkalmazása volt a téma.