Ön szerint szabályozni kell a szórakozóhelyek nyitvatartási idejét?
Amennyiben készülne egy felmérés róla, szinte mérget mernék venni rá, hogy világszerte a leggyakrabban vitatott kérdések egyike nem az, hogy miképpen lehetne a szegények és a dúsgazdagok közötti mind nagyobb szakadékot átívelni, hanem az, hogy kell-e egyáltalán szabályozni a szórakozóhelyek nyitvatartási idejét. Nemcsak nálunk, hanem Magyarországon, és nem egy sokkal fejlettebb nyugati országban is állandó olyan vita tárgya ez a képviselők, a pihenni óhajtó polgárok és a szórakozóhely-tulajdonosok körében, amelyet minden város, község és megye másképpen próbál megregulázni, s csak nagyon kevés példa van rá, hogy állami szinten igyekeznek orvosolni a problémát.
Мárpedig egyaránt rengeteg érv szól a nyitvatartási idő korlátozása, de egyben a liberalizálása mellett is, természetesen annak függvényében, hogy éppen melyik oldalt képviseli az ember: a pihenni óhajtó polgárokét, a szórakozóhely-tulajdonosokét vagy pedig a különböző klubokban, vendéglőkben, diszkókban bulizni, kikapcsolódni óhajtó (nemcsak) fiatalokét. A feltett kérdésre pedig nehéz olyan megoldást találni, hogy a kecske is jóllakjon, de azért a káposzta is megmaradjon. Az ezzel kapcsolatos heti körkérdésünkben résztvevő olvasóink túlnyomó többsége (67 százalék) szerint a közbiztonság érdekében igenis korlátozni kell a szórakozóhelyek nyitvatartási idejét, s csak a válaszadók huszonnégy százaléka véli úgy, hogy csupán a kiskorúak szórakozását kell szabályozni, 7 százalék szerint pedig egyáltalán nem kell szabályozni a nyitvatartási időt. Személy szerint én is az „arany középút” híve vagyok ebben az esetben, vagyis véleményem szerint is mindenekelőtt a kiskorúak bulizását kellene valamiképpen kordában tartani, már amennyiben ez egyáltalán lehetséges egy olyan társadalomban, amelyben számos szülőnek a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy éppen hol tölti el az estéjét a gyermeke. Mert elsősorban a szülők azok, akik tehetnek az ellen, hogy alig tizenéves gyermekeik pénteken és szombat éjszaka a piactereken és az éjjel-nappali boltok előtt „kapcsolódjanak ki” a társaikkal. A legtöbb szórakozóhely-tulajdonos is azzal érvvel a nyitvatartási idő kitolása mellett, hogy diszkóikban, klubjaikban legalább ellenőrizni és kontrollálni tudják a vendégeket, beleértve a kiskorúakat is, s ellentétben az éjszaka is nyitva tartó boltok tulajdonosainál, a szórakozóhelyek gazdái jobban betartják a számukra érvényes alkohol- és cigarettavásárlási tilalmat is. Azt pedig, hogy mennyire találékonyan ki lehet játszani bárminemű rendeletet, erdélyi barangolásom során volt alkalmam megtapasztalni. Mivel este tizenegyig lehetnek nyitva a szórakozóhelyek, a kompániánknak háromnegyed tizenegykor szólt az egyébként nagyon kedves pincérnő, hogy kénytelen bezárni, de ha akarjuk, rendelhetünk még néhány italt, s kiülhetünk a vendéglőnek az utcán kialakított kerthelyiségébe, ahol bármeddig eliszogathatunk, a poharakat és az üvegeket pedig hagyjuk nyugodtan az asztalon. Természetesen mi kaptunk is az alkalmon, s csatlakozva egy szimpatikus fiatal zenésztársasághoz, a kerthelyiségben ülve a hajnali órákig élveztük az örömzenélésüket.
Viszont ha mégis korlátozni szándékozzuk a nyitvatartási időt, akkor nem ártana elfogadni egy ezzel kapcsolatos egységes országos szintű rendeletet. Ahogyan ezt négy évvel ezelőtt Franciaországban is tették. Ennek értelmében a gall kakasoknál reggel hét óráiig engedélyezik a szórakozóhelyek nyitva tartását, természetesen azzal, hogy az alkoholfogyasztás csak fél hatig engedélyezett. Az ezt megelőző időszakban, ahogyan nálunk is, minden község maga határozta meg a záróra idejét, ami végül is a fiataloknak az egyik helyről a másikba történő vándorlását eredményezte. Ez persze komoly közbiztonsági kockázattal járt. Természetesen a franciákhoz képest nekünk véletlenül sem kell átesni a ló másik oldalára, viszont az sem megoldás, hogy már este tízkor takarodót fújjanak a kedvenc klubomban.
